Megvan, kivel táncol szalagavatóján a kerekesszékes diáklány

Megtalálta táncpartnerét az a dunavarsányi középiskolás, aki egy hete még azt hitte: kerekesszékes diákként nem táncolhat a szalagavatóján. Három nap alatt több mint 13 ezren osztották meg a Facebookon azt a felhívást, amellyel Sumits Nikinek keresett partnert egyik ismerőse – és bár gyorsan kiderült, hogy aki lájkol és megoszt, az nem feltétlenül hajlandó segíteni, a végzős lány álmát egy (újabb) BKV-sofőr és egy különleges tánccsoport mégis valóra válthatja.

  • Szabó Fruzsina

„Nem, nem tudok táncolni. Egyetlen alkalommal táncoltam, az eljegyzésemen” – szögezi le már beszélgetésünk elején Marton László, aki elsőként jelentkezett a végzős lány családjánál azzal: szívesen lenne Sumits Niki táncpartnere. Egy hét telt el azóta, hogy a napi bölcsességek és a "gyors meggazdagodást" ígérő Facebook-posztok között feltűnt egy szokatlan felhívás. „Keresek egy bevállalós kerekesszékes fiút, aki nem parázik egy 19 éves diáklánykától, és segítné az álmát megvalósítani úgy, hogy táncol vele a szalagavatóján” – három nap alatt több mint 13 ezren osztották meg ezt a rövid üzenetet, és sorra jelentkeztek a potenciális táncpartnerek. Niki történetének első részét itt olvashatjátok el.

Egy újabb BKV-sofőr

Hogy a választás mégis - az eredeti Facebook-poszt szerzőjéhez hasonlóan - a BKV-sofőrként dolgozó Marton Lászlóra esett, nem csupán annak köszönhető, hogy ő volt az első, aki a felhívás elolvasása után megkereste a családot. A 13 ezer facebookozó és a több mint ötven jelentkező közül ő volt az egyetlen, aki nemcsak ígérte, hanem el is ment az első, szombati próbára. Tudta, mire vállalkozik. „Édesanyámnak volt egy kerekesszékes élettársa. Egyszer úgy döntöttem, kipróbálom, milyen kerekesszékkel közlekedni. Egész nap abban ültem, boltba mentem, ügyeket intéztem. Így aztán tudom, nemhogy egy tánc, a leghétköznapibb feladat is kihívást jelent” – mondja.

Hogy sem ő, sem a kerekesszékes diáklány nem próbálkozott még a tánccal, egyelőre senkit nem aggaszt. Sumits Niki ugyanis nemcsak partnert kapott, Tóth Emese rendezvényszervezőtől fellépőruhát, egy különleges tánccsoporttól és egy - ún. kombitáncot űző - párostól pedig szakmai segítséget is. Antal Katalin évek óta táncol Rozbora Andrással, több versenyen és rendezvényen is részt vettek már. A kombitánc stílusában ugyanis pont olyan, mint bármelyik más produkció, az egyetlen különbség, hogy egy kerekesszékes és egy álló partner táncol együtt, és nem mindig a férfi vezet – az irányítja a mozgást, aki áll, akár férfi, akár nő.

Sumits Niki (középen) a ParaDance Company két tagjával
Facebook - ParaDance Company

Bár a Magyar Táncsport Szakszövetség nemrég a kombitáncot is felvette a szakágak közé, még mindig kevés kerekesszékes ember táncol. Körülbelül hatvan mozgássérült ember van az országban, aki valamilyen formában már foglalkozott a tánccal, tizenkilenc táncost versenyzőként regisztráltak – mondja Jegonyán Okszána, a Magyar Táncsport Szakszövetség fogyatékossággal élő emberek táncsportjáért felelős elnökségi tagja, a koreográfia kidolgozója, aki azt is elismeri, valóban nehéz rávenni a kerekesszékes embereket arra, hogy kipróbálják magukat. Ezen akár Niki szalagavatója is változtathat.

"Nagyon akarja, úgyhogy nem lesz gond"

A két páros a tervek szerint együtt táncol a szalagavatón, majd a ParaDance Company is csatlakozik hozzájuk. A 2012-ben létrehozott, nyolctagú csoportban egy táncos kivételével mindenki kerekesszékes – ennek ellenére a swingtől az argentin tangón át a showtáncig minden stílust kipróbáltak már. Mészáros Gabriella, a csoport vezetője szerint nem lesz könnyű dolga a diáklánynak, mert csak egy hónapja van arra, hogy megtanulja a koreográfiát, és hogy elsajátítsa, hogyan irányíthatja a kerekesszéket, "de nagyon akarja, úgyhogy nem lesz gond".

Azt mondja, pontosan tudja, mit érezhetett Niki, amikor rájött, hogy ő nem táncolhat a szalagavatóján, „amikor én voltam végzős, fel sem merült, hogy én is részt vehetnék a táncban”, de ahogy a dunavarsányi diáklány, ő sem hibáztatja osztálytársait és tanárait. „Akkor még nem volt ennek kultúrája, mostanában szerencsére egyre több helyen lehet kerekesszékes táncosokat látni” - teszi hozzá.

Az első táncpróba estig tartott. Marton László azt tanulta meg, hogyan kell irányítania a középiskolást, Sumits Niki - aki az egyik szünetben odasúgta nekem: még soha nem figyeltek rá ennyien - a kerekesszék irányítását gyakorolta, a szülők pedig a könnyekkel küszködtek, de - miután a diáklány felpróbálta a keringőruhát, majd némi gyakorlás után megvolt élete első apa-lánya tánca - hiába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.