Nemzeti Pedagógus Kar: "Halasszák el a szakgimnáziumok bevezetését!"

A természettudományos tantárgyak csökkenése, helyenként megszűnése pontosan szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával – írja a Nemzeti Pedagógus Kar közleményében.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Nemrég mi is írtunk arról, hogy a tervek szerint a kormány drasztikusan csökkentené a természettudományos órák számát az ősztől a szakközépiskolák helyébe lépő szakgimnáziumokban. A terv ellen már több szakmai szervezet is hevesen tiltakozik.

A Magyar Földrajzi társaság például attól tart, álláshelyek százai szűnnek meg, ha néhány szakirányra korlátozzák a tárgy oktatását ezekben az intézményekben. Ezt az aggodalmat a közleményük szerint a NPK is osztja.

A diákok korai választási kényszere és az átjárhatóság minden eddiginél nehezebben megvalósítható módja komoly feszültségeket okozhat – szól a NPK egy másik érve a tervezet ellen. Korábban írtunk róla, hogy 13 évesen gyakorlatilag végképp eldőlne egy gyerek sorsa a munkaerőpiacon, ha a szakgimnáziumban csak egy szűk körű tudást kapna.

Az NPK azt kéri a kormánytól, hogy a kérdések tisztázása érdekében halassza el egy évvel a szakgimnáziumok elindítását 2017 szeptemberére.

 

Fizikusok és kémikusok is a kormány terve ellen
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna