Nemzeti Pedagógus Kar: "Halasszák el a szakgimnáziumok bevezetését!"

A természettudományos tantárgyak csökkenése, helyenként megszűnése pontosan szembe megy a természettudományos műveltség növelésének korábban megfogalmazott szándékával – írja a Nemzeti Pedagógus Kar közleményében.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

Nemrég mi is írtunk arról, hogy a tervek szerint a kormány drasztikusan csökkentené a természettudományos órák számát az ősztől a szakközépiskolák helyébe lépő szakgimnáziumokban. A terv ellen már több szakmai szervezet is hevesen tiltakozik.

A Magyar Földrajzi társaság például attól tart, álláshelyek százai szűnnek meg, ha néhány szakirányra korlátozzák a tárgy oktatását ezekben az intézményekben. Ezt az aggodalmat a közleményük szerint a NPK is osztja.

A diákok korai választási kényszere és az átjárhatóság minden eddiginél nehezebben megvalósítható módja komoly feszültségeket okozhat – szól a NPK egy másik érve a tervezet ellen. Korábban írtunk róla, hogy 13 évesen gyakorlatilag végképp eldőlne egy gyerek sorsa a munkaerőpiacon, ha a szakgimnáziumban csak egy szűk körű tudást kapna.

Az NPK azt kéri a kormánytól, hogy a kérdések tisztázása érdekében halassza el egy évvel a szakgimnáziumok elindítását 2017 szeptemberére.

 

Fizikusok és kémikusok is a kormány terve ellen
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.