A szakképzési koncepcióban nincs döntés a kompetenciamérés bevezetéséről - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön.
A
Magyar Nemzet csütörtöki számában
a birtokában levő szakképzési koncepcióra hivatkozva arról írt, hogy kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat. A lap szerint a dokumentum a tervezett intézkedések között említi egy pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés bevezetését, a megfelelő középiskola-típusba bejutást pedig ennek teljesítéséhez kötnék. Hozzátették: a felmérést a hetedik évfolyam végén - kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadikban - végeznék el.
A szaktárca közleményében kiemelte, hogy a szakképzés átalakítása halaszthatatlan feladat, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és megfelelő képzettségű szakember a munkaerőpiacon, ez pedig az ország gazdasági fejlődésének gátja lehet az elkövetkező időszakban.
A szakképzés eredményességét az is veszélyezteti, hogy az alapfokú oktatásból belépők képzettsége gyakran rendkívül gyenge. A szakképzési koncepció ezekre a problémákra kínál lehetséges megoldásokat, de konkrét döntéseket nem tartalmaz, csak irányokat jelöl ki, ennek megfelelően a kompetenciamérés bevezetéséről sem született még döntés - fogalmaz közleményében az NGM.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írja, hogy a koncepció keretei között a pályaorientációt segítő egyik lehetőségként vetette fel a felmérést. Azonban formáját, tartalmát - így egyebek mellett azt is, hogy hányadik osztályban valósulna meg - a köznevelésért felelős terület fogja kidolgozni.
A szaktárca hangsúlyozza, amennyiben a későbbiekben ilyen felmérést bevezetnének, ennek eredménye a diákok számára nem kötelezettséget, hanem ajánlást, iránymutatást jelent, ettől függetlenül szabadon dönthetnek majd a pályaválasztásról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
