Nem született még döntés a felvételi szigorításáról

A szakképzési koncepcióban nincs döntés a kompetenciamérés bevezetéséről - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön.

  • MTI
Shutterstock

A

Magyar Nemzet csütörtöki számában

a birtokában levő szakképzési koncepcióra hivatkozva arról írt, hogy kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat. A lap szerint a dokumentum a tervezett intézkedések között említi egy pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés bevezetését, a megfelelő középiskola-típusba bejutást pedig ennek teljesítéséhez kötnék. Hozzátették: a felmérést a hetedik évfolyam végén - kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadikban - végeznék el.

A szaktárca közleményében kiemelte, hogy a szakképzés átalakítása halaszthatatlan feladat, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és megfelelő képzettségű szakember a munkaerőpiacon, ez pedig az ország gazdasági fejlődésének gátja lehet az elkövetkező időszakban.

A szakképzés eredményességét az is veszélyezteti, hogy az alapfokú oktatásból belépők képzettsége gyakran rendkívül gyenge. A szakképzési koncepció ezekre a problémákra kínál lehetséges megoldásokat, de konkrét döntéseket nem tartalmaz, csak irányokat jelöl ki, ennek megfelelően a kompetenciamérés bevezetéséről sem született még döntés - fogalmaz közleményében az NGM.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írja, hogy a koncepció keretei között a pályaorientációt segítő egyik lehetőségként vetette fel a felmérést. Azonban formáját, tartalmát - így egyebek mellett azt is, hogy hányadik osztályban valósulna meg - a köznevelésért felelős terület fogja kidolgozni.

A szaktárca hangsúlyozza, amennyiben a későbbiekben ilyen felmérést bevezetnének, ennek eredménye a diákok számára nem kötelezettséget, hanem ajánlást, iránymutatást jelent, ettől függetlenül szabadon dönthetnek majd a pályaválasztásról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.