Nem segített az Alkotmánybíróság a piacról kiszorított tankönyveseknek

Megszüntette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésével a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében az eljárást, mert az a vizsgált jogszabály hatályon kívül helyezése miatt okafogyottá vált.

  • MTI
MTI

Az Ab honlapján olvasható végzés szerint tizenhét indítványozó kérte a tankönyvpiacra vonatkozó egyes korábbi rendelkezések alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

Az indítványozók szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a vállalkozáshoz való jogra, a vállalkozás szabadságára és a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítására vonatkozó alkotmányos követelményeket. Indokaik szerint azért, mert piaci monopóliumot teremtenek a könyvtárellátó számára a tankönyv-kereskedelemben, kiszorítják a piacról a jelenlegi vállalkozásokat és abszolút korlátot állítanak a tankönyvpiacra belépni szándékozók elé. A szabályozás az indítványozók szerint sérti továbbá a foglalkozás szabad megválasztásának a jogát is, mivel hatálybalépésével megszűnt az a foglalkozás, amelyet az indítványozók az elmúlt évtizedekben folytattak. Ezt a foglalkozást az új szabályozás alapján már csak egyetlen piaci szereplő, a könyvtárellátó gyakorolhatja.

Az indítványozók álláspontja szerint az új szabályozás azáltal, hogy monopolizálta a tankönyvterjesztési tevékenységet és kiszorította a piacról a jelenleg ott működő vállalkozásokat, az érintett vállalkozások tulajdonhoz való jogát is lényegesen korlátozza, mind az indítványozók tevékenysége, mind pedig befektetéseik értéke szempontjából.

Az indítványozók nem vitatták, hogy az állam az alaptörvény alapján jogosult kijelölni a piacgazdaság kereteit, és jogosult szabályozni az egyes piaci tevékenységeket. Ugyanakkor álláspontjuk szerint, ha az állam beavatkozik piaci folyamatokba és ez a tulajdon elvonásával vagy korlátozásával jár - különösen, ha az állam a beavatkozás szélsőséges formáját, a monopólium létrehozását választja -, akkor a beavatkozásnak több alkotmányos feltételt kell teljesítenie, így többi között a tulajdonkorlátozás csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha azt közérdek indokolja, és a korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség-arányosság követelményének. Az új szabályozás bevezetését azonban az indítványozók szerint semmilyen közérdek nem támasztja alá, továbbá nem felel meg az Alkotmánybíróság által kialakított szükségesség-arányosság követelményének sem.

Az indítványozók szerint az állam a rendelkezésére álló eszközök közül a legsúlyosabb beavatkozással járó eszközt választotta ki, úgy, hogy nem hívta érdemi egyeztetésre az érintett piaci szereplőket. Továbbá a törvényalkotó semmilyen kompenzációval nem ellentételezte az új szabályozásban megjelenő tulajdonkorlátozást. Az indítványozók álláspontja szerint az új szabályozásnak rendelkeznie kellett volna a tankönyvkereskedők megfelelő kártalanításáról.

Az indítványozók szerint a jogállamiság és a jogbiztonság alaptörvényi rendelkezésével is ellentétes az új szabályozás, indokolása nem tartalmazza ugyanis bevezetésének társadalmi, gazdasági, szakmai indokait, várható hatásait és a bevezetés során mérlegelt szempontokat, sérült továbbá a "kellő felkészülési idő" követelménye is.

Az Ab az alkotmányjogi panasz befogadását követően megállapította, hogy a 2014. január 1-jén életbe lépett újabb szabályozással a panaszban támadott rendelkezések hatályukat vesztették.

Az újabb szabályozáshoz kapcsolódó részletes indoklás szerint az "új szabályok hatálybalépésének időpontja 2014. január 1., ezzel jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul az állam teljes körű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás". Az Ab eljárását megszüntető döntéshez a 15 tagú testületből egyedül Bragyova András alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős tárgyalás után fogadta el azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. E szerint a köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár április 10-én jelentette be, hogy megkezdődött a tankönyvrendelés, az intézmények április 30-áig juttathatják el igényüket a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.