Továbbra sem készíttette el a kormány a szakgimnáziumok szakmai és közismereti óratervét, de ha meg is érkezik, a helyi óratervekre nem lesz idő szeptemberig - vélik szakmai és civil szervezetek.
Még munkaanyag formájában sem ismertek a szakgimnáziumi óratervek - írja a Civil Közoktatási Platform nyomán a Népszava. Apránként jelennek meg a következő tanévre készült módosítások, de a legfőbb rendeletmódosításra is a kevés idő miatt csak két nap véleményezési időt adott a kormány a szakmai szervezeteknek, miközben még javában tartanak a nyári szabadságoltatások.
A lapnak nyilatkozó Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint, ha az ígéretek alapján el is készíti az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az óraterveket és az ajánlásokat augusztus közepére, akkor sem marad elég idő arra, hogy az iskolák az útmutatások alapján elkészítsék a helyi óraterveket.
Palkovics: Jobb lett volna, ha a tantárgy ki van dolgozva
Ősztől a szakgimnáziumot megkezdők számára eljöhet a vendéghallgatói ingázás ideje, ha később más tárgyból szeretnének érettségit tenni- derül ki Palkovics László oktatási államtitkárral készült interjúból. Az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz. Az államtitkár egyértelmű sikerekről beszélt az oktatás finanszírozása kapcsán, úgy véli, hogy a jövőbeli működésben sem lesz hiány.
Szenes szerint a tanárok áldozatkészségére támaszkodik a kormány, akik még a "kaotikus viszonyok közepette" is a használható tudás átadására törekednek majd.
A kerettanterv tervezett módosítását már elérhetővé tette az EMMI, a nem egyértelmű jogszabálytervezettel kapcsolatban korábban itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
