Nem kaptak válaszokat Hoffmann Rózsától a tanári szakszervezetek

Nem történt előrelépés, nem kaptak választ kérdéseikre - így értékelték a pedagógus szakszervezetek vezetői az...

  • MTI

Nem történt előrelépés, nem kaptak választ kérdéseikre - így értékelték a pedagógus szakszervezetek vezetői az oktatási államtitkárral tartott szerdai budapesti egyeztetésüket az MTI-nek nyilatkozva. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor elmondta azt is, abban megegyeztek Hoffmann Rózsával, hogy az oktatás legyen kivétel, ha megszűnne a kereset és a nyugdíj együttes folyósításának lehetősége.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta: konkrét kérdésekkel érkeztek, de elmaradtak a konkrét válaszok. Mint kifejtette: a pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban nem tudtak előrelépést elérni.  Számításaik szerint egy általános húszszázalékos béremelésre lenne fedezet.

Hangsúlyozta: azt javasolják, hogy az emelés ne csak a pedagógusokra, hanem a nem pedagógus alkalmazottakra is vonatkozzon, rájuk ugyanis a pedagógus-életpályamodell nem tér ki.

Arról, hogy a kormány elszánt az életpályamodell bevezetésére, kijelentette: ezt nehezen tudja elképzelni, különösen a szerdai kormányzati megszorító bejelentések után. Az is kérdés, hogy ha a modell 2013. szeptemberi életbeléptetésre mégsem lesz pénz, akkor az új munkaszervezési formák életbe lépnek-e. Szerinte ugyanis ezek munkateher-növekedéssel, és az óraszámok emelkedésével járnak majd.

A pedagógusok sokkal több munkáért kapnak majd ugyanannyi fizetést, mint most - jegyezte meg a tömörülés vezetője. Az sem tisztázott Galló Istvánné szerint, hogy a 32 óra kötelező iskolában tartózkodás mit jelent majd. A pedagógusoknak mind a 32 órában tanórát kell tartaniuk, vagy olyan feladatot ellátniuk, amely eddig túlórának számított? - tette fel a kérdést. Hozzáfűzte, azt sem tudni, hogy a tankötelezettség 16 éves korra leszállítása hány pedagógus álláshely megszűnését eredményezi majd.

A szakszervezeti vezető szólt arról a jelentésről, amelyet a kormány október 4-én tárgyalt és már be is nyújtott az Európai Bizottságnak  - ez a szavai szerint azt rögzíti, hogy a pedagógus-életpályamodellt nem lehet bevezetni legfeljebb csak 2014-ben, marad a közszférában a bérek befagyasztása, és a közszférában hároméves időtartamra létszámstopot vezetnének be. Emellett a nyugdíjkorhatárt elérőket kötelezően nyugdíjaznák.

A közoktatást is érintené, hogy a kereset és a nyugdíj együttes folyósítása megszűnne. Egy dologban egyeztek meg, hogy ez alól az oktatás legyen kivétel - jelezte a szakszervezeti vezető, aki hangsúlyozta, ebben támogatják az államtitkárt.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: "legnagyobb eredménye az egyeztetésnek, hogy volt". Semmiféle egyezségre nem jutottak, elképzeléseik ellentétesek voltak - tette hozzá, megjegyezve, az államtitkár az életpályamodell előnyeiről beszélt, míg a szakszervezetek az államosítással kapcsolatos feltételekről és a következményeikről kívántak szólni. Erre azonban nem tapasztaltak fogadókészséget Hoffmann Rózsánál, végül abban maradtak, hogy november 9-i folytatják az egyeztetést - mondta.

Továbbra sem lehet azonban kizárni a sztrájk előkészítésének folytatását - jelezte az érdekvédő, aki hozzátette: az életpályamodell és a béremelés együttes életbeléptetése esetén pedagógusok elbocsátásával kell számolni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.