A bérek jelentős növekedése egy idő után visszahozza a külföldön dolgozó fiatalokat - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1-en. Szerinte az ezután végzettséget szerző szakmunkások el tudnak majd helyezkedni a piacon. Persze, lesz nekik hely, ha ilyen sok szakképzett ember vándorol el.
A kamara elnöke arra számít, hogy bérfelzárkózás lesz Magyarországon. Ennek fontos elemeként említette a termelés hatékonyságának növelését, a járulékok csökkentését, valamint a bérek emelését.
Ha a magyar munkaadók azt szeretnék, hogy legyen munkaerő, akkor meg kell fizetniük, vagy nem fizetnek, de akkor tönkremennek - fogalmazott Parragh László.
A hazai szakképzési rendszer átalakítását értékelve az MKIK elnöke elmondta: a folyamat sikeres, de kell még pár év, mire kijönnek az első diákok, akik az új rendszerben végezték el a tanulmányaikat.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre kevesebb a gyerek, és a gimnáziumok elszívó hatása is szűkíti a szakképzésbe beiratkozók számát. Tíz év alatt csaknem százezerrel csökkent a szakképzésbe beiratkozók száma, viszont akik végeznek majd, azok el tudnak helyezkedni a piacon - hangsúlyozta.
Tegnap látott nepvilágot egy felmérési eredmény, mely azt mutatja, hogyan vándorolnak ki a szakmunkások és a diplomások. Bővebben erről itt olvashattok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
