A bérek jelentős növekedése egy idő után visszahozza a külföldön dolgozó fiatalokat - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1-en. Szerinte az ezután végzettséget szerző szakmunkások el tudnak majd helyezkedni a piacon. Persze, lesz nekik hely, ha ilyen sok szakképzett ember vándorol el.
A kamara elnöke arra számít, hogy bérfelzárkózás lesz Magyarországon. Ennek fontos elemeként említette a termelés hatékonyságának növelését, a járulékok csökkentését, valamint a bérek emelését.
Ha a magyar munkaadók azt szeretnék, hogy legyen munkaerő, akkor meg kell fizetniük, vagy nem fizetnek, de akkor tönkremennek - fogalmazott Parragh László.
A hazai szakképzési rendszer átalakítását értékelve az MKIK elnöke elmondta: a folyamat sikeres, de kell még pár év, mire kijönnek az első diákok, akik az új rendszerben végezték el a tanulmányaikat.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre kevesebb a gyerek, és a gimnáziumok elszívó hatása is szűkíti a szakképzésbe beiratkozók számát. Tíz év alatt csaknem százezerrel csökkent a szakképzésbe beiratkozók száma, viszont akik végeznek majd, azok el tudnak helyezkedni a piacon - hangsúlyozta.
Tegnap látott nepvilágot egy felmérési eredmény, mely azt mutatja, hogyan vándorolnak ki a szakmunkások és a diplomások. Bővebben erről itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
