Nem is olyan nehéz a magyar nyelv? Cserediákokat kérdeztek meg

Eleve nem tartják megtanulhatatlannak a magyar nyelvet a külföldről frissen érkezett cserediákok, ám egy kis itt töltött idő után még optimistábbak – erre jutott az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány online felmérése.

Eduline

Fülöp Máté

A felmérésben résztvevők diákok gyakorlatilag nulla nyelvtudással érkeztek Magyarországra, három hónap után azonban mindössze a megkérdezettek tizede állította azt, hogy egy szót sem ért osztálytársai magyar mondataiból.

A megkérdezettek szerint a fogadó szülőktől lehet a leghatékonyabban nyelvet tanulni, hiszen a középiskolás diákoknak szállást adó felnőttek kevésbé használnak közvetítő nyelveket.

Kapcsolódó cikkek

Programok sosem váltják ki a nyelvtanulást

Így állnak a magyar diákok nyelvtanulás terén

Félévnyi itt tartózkodás után az optimisták aránya 61-ről 78,6 százalékra emelkedett, 15,7 százalék pedig átlagos nehézségű nyelvnek gondolta a magyart. Fél év Magyarország után a 70-ből mindössze két cseregyerek érezte továbbra is megtanulhatatlannak, két másik pedig egyenesen könnyen megtanulhatónak nyelvünket – írják a kutatás készítői.

A diákok nagyobb részének a nehézséget leginkább a nyelvtan jelenti.

Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója azt írta a kutatás kapcsán, hogy a fogadott diákok nagy része a tanév végén magyar nyelvvizsgával tér haza.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Felsőoktatás

Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Közoktatás

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont lehet elég a jogászképzésekre

Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.

Érettségi-felvételi

Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány ”kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”

„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.

Felsőoktatás

Megjelent a rendelet: augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelését

Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.

„Ne olvassuk fel a diákok jegyeit az egész osztály előtt!” – a Tanítanék Mozgalom szerint szorongást és szégyenérzetet okozhat

Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.