Hiába a büntetés, úgy tűnik, az általános iskolákban nőtt a kimaradozók száma. Keleten a legrosszabb a helyzet.
Bár összességében tovább csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiknek a családjától meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a tanévben ötven óránál többet hiányoztak az iskolából, egyáltalán nem oldódott meg az iskolakerülés problémája - írja a Magyar Nemzet.
Az Emmitől kikért dokumentumok alapján a lap állítja, hogy kizárólag a középfokú oktatási intézményekben csökkent a hiányzók száma, az általános iskolákban nem. Sőt az alapfokú oktatásban évről évre egyre több iskolakerülőt regisztrálnak, különösen az olyan térségekben, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek.
Míg a 2012/2013-as tanévben még csupán 5165 általános iskolás gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot ötven órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt, egy esztendővel később már 5659-től. A 2014/2015-ös tanévben pedig tovább súlyosbodott a helyzet, ekkor ugyanis 5920 főre nőtt azoknak az általános iskolás diákoknak a száma, akiknek családjától megvonták a pótlékot - írja a lap.
A legutóbbi tanév végén összesített adatok szerint közel 5996 általános iskolá gyerek családját büntették. Négy év alatt tehát 15 százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma.
2012 óta vonják meg a családi pótlékot azon családoktó, akiknek a gyereke 50 órát meghaladóan igazolatlanul hiányzik. A Magyar Nemzet szerint főleg 7-8. osztályban jellemző probléma ez, és a legtöbb ilyen eset Kelet-Magyarországon fordul elő.
A lap szerint a középfokú oktatás esetén nem a büntetés kilátásba helyezése miatt lett kevesebb iskolakerülő, hanem a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt, hiszen így aki 16 évesen kimarad, már nem számít a statisztikába, mert legálisan teheti.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
