Nem csökken az iskolakerülők száma, hiába a komoly büntetés

Hiába a büntetés, úgy tűnik, az általános iskolákban nőtt a kimaradozók száma. Keleten a legrosszabb a helyzet.

  • Eduline

Bár összességében tovább csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiknek a családjától meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a tanévben ötven óránál többet hiányoztak az iskolából, egyáltalán nem oldódott meg az iskolakerülés problémája - írja a Magyar Nemzet.

Az Emmitől kikért dokumentumok alapján a lap állítja, hogy kizárólag a középfokú oktatási intézményekben csökkent a hiányzók száma, az általános iskolákban nem. Sőt az alapfokú oktatásban évről évre egyre több iskolakerülőt regisztrálnak, különösen az olyan térségekben, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek.

Míg a 2012/2013-as tanévben még csupán 5165 általános iskolás gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot ötven órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt, egy esztendővel később már 5659-től. A 2014/2015-ös tanévben pedig tovább súlyosbodott a helyzet, ekkor ugyanis 5920 főre nőtt azoknak az általános iskolás diákoknak a száma, akiknek családjától megvonták a pótlékot - írja a lap.

A legutóbbi tanév végén összesített adatok szerint közel 5996 általános iskolá gyerek családját büntették. Négy év alatt tehát 15 százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma.

2012 óta vonják meg a családi pótlékot azon családoktó, akiknek a gyereke 50 órát meghaladóan igazolatlanul hiányzik. A Magyar Nemzet szerint főleg 7-8. osztályban jellemző probléma ez, és a legtöbb ilyen eset Kelet-Magyarországon fordul elő.

A lap szerint a középfokú oktatás esetén nem a büntetés kilátásba helyezése miatt lett kevesebb iskolakerülő, hanem a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt, hiszen így aki 16 évesen kimarad, már nem számít a statisztikába, mert legálisan teheti.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.