Hiába a büntetés, úgy tűnik, az általános iskolákban nőtt a kimaradozók száma. Keleten a legrosszabb a helyzet.
Bár összességében tovább csökkent azoknak a diákoknak a száma, akiknek a családjától meg kellett vonni a családi pótlékot, mert a tanévben ötven óránál többet hiányoztak az iskolából, egyáltalán nem oldódott meg az iskolakerülés problémája - írja a Magyar Nemzet.
Az Emmitől kikért dokumentumok alapján a lap állítja, hogy kizárólag a középfokú oktatási intézményekben csökkent a hiányzók száma, az általános iskolákban nem. Sőt az alapfokú oktatásban évről évre egyre több iskolakerülőt regisztrálnak, különösen az olyan térségekben, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek.
Míg a 2012/2013-as tanévben még csupán 5165 általános iskolás gyermektől kellett megvonni a családi pótlékot ötven órát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt, egy esztendővel később már 5659-től. A 2014/2015-ös tanévben pedig tovább súlyosbodott a helyzet, ekkor ugyanis 5920 főre nőtt azoknak az általános iskolás diákoknak a száma, akiknek családjától megvonták a pótlékot - írja a lap.
A legutóbbi tanév végén összesített adatok szerint közel 5996 általános iskolá gyerek családját büntették. Négy év alatt tehát 15 százalékkal nőtt az alapfokú intézménybe járó iskolakerülők száma.
2012 óta vonják meg a családi pótlékot azon családoktó, akiknek a gyereke 50 órát meghaladóan igazolatlanul hiányzik. A Magyar Nemzet szerint főleg 7-8. osztályban jellemző probléma ez, és a legtöbb ilyen eset Kelet-Magyarországon fordul elő.
A lap szerint a középfokú oktatás esetén nem a büntetés kilátásba helyezése miatt lett kevesebb iskolakerülő, hanem a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt, hiszen így aki 16 évesen kimarad, már nem számít a statisztikába, mert legálisan teheti.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
