Civileket és döntéshozókat is várnak jövő kedden, hogy a gyermekvédelmi törvény tervezett szigorításáról vitatkozzanak.
A Társadalmi ügyekért és Szociális felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság nemrég egy olyan módosító indítvány nyújtott be a gyermekvédelmi törvényhez, mely több lehetőséget adna a mainál a gyerekek családból való kiemelésére.
Akkor egy extrém példára hivatkoztunk, mely szerint ha a szülő nem vesz részt a szülői értekezleten, azt minősíthetnék a törvény szerint úgy, hogy nem működik együtt az intézménnyel. Ez pedig akár elegendő ok is lehetne arra, hogy elvegyék a családtól a gyereket - erre hívta fel a figyelmet a TASZ.
A Szülői Jogi Fórum csoport - mely a speciális nevelési igényű gyerekek szülei képviseletére jött létre - részt vett az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén, ahol a törvényt tárgyalták, de a csoport nem kapott szót. A csoport ezért nyílt vitárí hívja a bizottság tagjait és az EMMI-t. Azt szeretnék elérni, hogy ne lépjen életbe a szerintük túl szigorú törvénymódosítás.
A vitát jövő kedden az EMMI Báthory utcai épületében tartják, ahova Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter mellett ellenzéki politikusokat, és olya civil szervezeteket is várnak, mint a TASZ, vagy a Civil Közoktatási Platform. A rendezvénynek a Nem adjuk a gyermekeinket címet adták.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
