Civileket és döntéshozókat is várnak jövő kedden, hogy a gyermekvédelmi törvény tervezett szigorításáról vitatkozzanak.
A Társadalmi ügyekért és Szociális felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság nemrég egy olyan módosító indítvány nyújtott be a gyermekvédelmi törvényhez, mely több lehetőséget adna a mainál a gyerekek családból való kiemelésére.
Akkor egy extrém példára hivatkoztunk, mely szerint ha a szülő nem vesz részt a szülői értekezleten, azt minősíthetnék a törvény szerint úgy, hogy nem működik együtt az intézménnyel. Ez pedig akár elegendő ok is lehetne arra, hogy elvegyék a családtól a gyereket - erre hívta fel a figyelmet a TASZ.
A Szülői Jogi Fórum csoport - mely a speciális nevelési igényű gyerekek szülei képviseletére jött létre - részt vett az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén, ahol a törvényt tárgyalták, de a csoport nem kapott szót. A csoport ezért nyílt vitárí hívja a bizottság tagjait és az EMMI-t. Azt szeretnék elérni, hogy ne lépjen életbe a szerintük túl szigorú törvénymódosítás.
A vitát jövő kedden az EMMI Báthory utcai épületében tartják, ahova Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter mellett ellenzéki politikusokat, és olya civil szervezeteket is várnak, mint a TASZ, vagy a Civil Közoktatási Platform. A rendezvénynek a Nem adjuk a gyermekeinket címet adták.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
