Nem a szegény gyerekekből lesznek a jó tanulók: erre mutat rá idén is a mai teszt

Az anyagi és a kulturális háttér nagyon erős hatással van az iskolai teljesítményre - közölte az Oktatási Hivatal főosztályvezetője az M1-en ma délelőtt. Azt is elmondta, ez nem változik meg egyhamar.

  • eduline/mti
flickr.com

Pongrácz László ezt az országos kompetenciaméréssel kapcsolatban mondta, amelyet szerdán tartanak szinte az összes iskolában. A vizsgálat több mint 266 ezer tanuló bevonásával zajlik, azon a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyam diákjai vesznek részt.

A főosztályvezető kiemelte a tanulói háttérkérdőív fontosságát, amellyel - anonim módon - feltérképezik a diákok szociokulturális körülményeit, hogy ennek alapján is összehasonlíthassák a teljesítményüket.

Kapcsolódó cikkek

A tanároknak nem kellenek a kísérleti tankönyvek

Az általános iskolások terhelése csökkenhet

260 ezer diák írt ma kopetencia-tesztet

Pongrácz László elmondta, hogy az Oktatási Hivatalnak nincsenek államilag meghatározott feladatai az eredmények javítására, az ő dolguk az, hogy a felméréssel tükröt tartsanak az iskoláknak. Kifejtette, hogy az elmúlt években nem változott érdemben az átlagos kompetencia, ehhez ugyanis alapvető reformoknak kellene bekövetkezniük az oktatásban, és azok eredménye is csupán hosszabb idő elteltével jelenne meg a vizsgálatban.

Nagy meglepetést egyébként nem okozhatnak Pongrácz szavai, a tanárlázadások alatt is visszatérő téma volt, hogy bár a Klik a különbségeket akarta csökkenteni a diákok között, ez legfeljebb úgy sikerült, hogy a tehetősebb iskolákat is visszahúzták.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.