Tankönyv nélkül maradhatnak szeptemberben a diákok

Az 1., 5. és 9.

  • Eduline
hvg.hu

Az 1., 5. és 9. évfolyamon kívül a többit egyelőre nem érintik a szeptemberben életbe lépő új kerettantervek: a számukra szükséges tankönyveket március végéig kell megrendelniük az iskoláknak. Ez azonban szinte lehetetlen feladat, mivel az intézmények csak a napokban kapták meg azt a kódot, amellyel be tudnak lépni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) rendszerébe, amely ráadásul gyakran összeomlik a nagy terheltség miatt - írja a Népszabadság. Az 1., 5. és 9. évfolyam tankönyvigényét május 15-ig kell leadniuk az iskoláknak: erről itt olvashattok.

Az iskolák helyzetét tovább nehezíti azoknak a gyereknek a tankönyvbeszerzése, akik ingyenes ellátásra jogosultak. A korábbi, vagyis az önkormányzati fenntartású iskolarendszerben a települések kiegészíthették az állami tankönyvtámogatást, ami jelenleg gyerekenként 12 ezer forint, most viszont az állam nem biztosít ennél nagyobb összeget.

Korábban meg lehetett tenni azt, hogy az alsóbb tagozatokban megmaradt összeget átcsoportosították a felsőbb tagozatos, vagyis drágább eszközigényű diákok keretére. A KELLO rendszerében azonban minden diákra külön-külön kell leadni a tankönyvrendeléseket, így ezt a rugalmasságot egyelőre nem tudja kezelni

A Népszabadságnak az érintett tanárok azt mondták: szerették volna megtudni, lazíthatnak-e a rendszeren, de hiába hívogatták az erre hivatott  KELLO ügyfélszolgálati számát, azt nem veszi föl senki, jó esetben üzenetrögzítőre kapcsol.

A köznevelési államtitkárság a Népszabadság érdeklődésére azt írta, hogy a KELLO rendszere a határidőn túl is „rugalmasan működni fog, és fogadni fogja a rendeléseket”. "Egy friss tankönyvrendeletről kiderült, hogy rugalmasan kell kezelni az abban leírt határidőket" – kommentálta a minisztérium válaszát Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke.

"Vajon a tankönyvkiadók is ilyen rugalmasan kezelhetik a tankönyvek leszállításának határidejét? Egyáltalán nem látjuk, hogy biztosított lenne a biztonságos tankönyvellátás. Ezért a tankönyvesek egy vészforgatókönyv elkészítését szorgalmazzák a minisztériumnál" - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.