Több ponton módosítaná a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslatot a fideszes...
Több ponton módosítaná a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslatot a fideszes Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság, amely az átadás-átvételben érintett dolgozók, valamint az ingó- és ingatlanvagyon átadása tekintetében is pontosítaná az oktatási államtitkárság eredeti elképzeléseit.
Múlt héten már közel száz kormánypárti képviselői módosító javaslat érkezett az átadás-átvételről szóló törvényjavaslathoz, amelyek közül többet a csütörtökön benyújtott mintegy 30 bizottság módosító javaslatba is beépítettek.
Az oktatási bizottság javasolja többek között, hogy ne jövő január 1-jéhez kössék az önkormányzati alkalmazottak átadását előkészítő lépéseket, hanem az állami intézményfenntartó központ először közölje, hogy milyen funkcionális feladatokat fog ellátni, milyen képesítési előírások mellett, a települési önkormányzatnak pedig csak e közléstől számított 15 napon belül kelljen megneveznie azokat az alkalmazottakat, akik a megjelölt feladatokra jelentkeznek.
Az indokolás szerint méltányos, hogy az önkormányzat akkor ajánlja fel alkalmazottainak a munkahelyváltás lehetőségét, ha már tudottá vált, milyen elvárásoknak kell megfelelniük. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az önkormányzatoknál a köznevelési alapfeladatok ellátásával összefüggésben alkalmazott munkavállalók gyakran más — szociális, egészségügyi, kulturális, sport, ifjúsági — feladatokat is ellátnak egyidejűleg, kötelező átadásukkal így az önkormányzati feladatellátás kerülne veszélybe.
A bizottsági módosító javaslatokban rögzítenék, hogy biztosítsanak átmeneti időt azoknak a dolgozóknak a továbbfoglalkoztatására, akik a képesítés megszerzése érdekében tanulmányokat folytatnak, illetve vállalják annak haladéktalan megkezdését, valamint rendeznék az óraadó tanárok helyzetét is, garantálva az ő szerződéseik továbbélését is.
Kormánypárti indítványokat integrálva az oktatási bizottság kezdeményezi, hogy az állami intézményfenntartói központ állományába a pedagógusok mellett, a pedagógiai szakértők és pedagógiai előadói munkakörben dolgozók, valamint a más alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak is átkerüljenek.
Rögzítenék továbbá, hogy az önkormányzat tanítási időn kívül külön megállapodás alapján használhatná az iskola épületét, mert amint az indoklásban rámutatnak, a kisebb településeken számos esetben a köznevelési intézmény épülete az egyetlen olyan hely, ahol például közösségi vagy önkormányzati rendezvényeket lehet tartani.
Egy másik módosító javaslat a következő tanévtől tenné lehetővé a gimnáziumok tekintetében, hogy azok működtetését a szakképző intézményegységtől különválasztva a települési önkormányzat működtesse.
Az átvett vagyonelemekkel kapcsolatban is javasol változtatásokat az oktatási bizottság: így rögzítenék, hogy az önkormányzat jogosult figyelemmel kísérni tulajdonának állapotát és mennyiségét, így a központnak leltárt kell készítenie és azt meg kell küldenie a tulajdonos településnek.
Pontosítanák az önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon átadásának feltételeit is, eszerint az átadott feladatokhoz igazodó mértékben kerülhetnek ezek a vagyonelemek a központ használatába.
A javaslat biztosítaná, hogy a más településről átjáró gyermekek után az önkormányzat megkapja a működési támogatást. Pontosítanák a gyerekek iskolába szállítási költségeinek megosztását is, eszerint a 2012/2013-as tanévben a központot terhelnék a járművek utaztatással összefüggő költségei, az önkormányzat pedig, amennyiben a szállító járműről maga gondoskodott, annak használatát a tanév végéig biztosítaná.
A bizottság a kollégiumok teljes állami kézbe adásának lehetőségét is javasolja arra hivatkozva, hogy a kollégiumok fenntartása nem érdeke valamennyi települési önkormányzatnak, illetve társulásaiknak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
