Módosítanák a közoktatási törvényt

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az...

  • MTI
hvg.hu
A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladatellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva.

A módosítás indoklása szerint a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

"A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket - amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze - nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít" - olvasható a javaslatban.

Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladatellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre. A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva - az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak - rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása - az óvodai nevelési kivételével - állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni.

A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.