Módosítanák a közoktatási törvényt

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az...

  • MTI
hvg.hu
A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladatellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva.

A módosítás indoklása szerint a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

"A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket - amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze - nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít" - olvasható a javaslatban.

Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladatellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre. A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva - az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak - rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása - az óvodai nevelési kivételével - állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni.

A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.