Módosítanák a közoktatási törvényt

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az...

  • MTI
hvg.hu
A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a fideszes Hoppál Péter és a kereszténydemokrata Michl József; az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett javaslat a járások és járási kormányhivatalok megszervezése, az állami közfeladatellátással összefüggő intézményfenntartás mellett jogtechnikai okokat sorol a változtatásokat indokolva.

A módosítás indoklása szerint a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt szükséges egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

Mint írták, a törvény értelmező rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézmények túlnyomó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben.

"A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézményekben viszont egyes feltételeket - amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze - nem az állami fenntartó, hanem a működtető települési önkormányzat biztosít" - olvasható a javaslatban.

Az indítvány rögzíti, hogy a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladatellátásban intézményfenntartóként nem lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központot hoznak létre. A központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskolai hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva - az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek maradnak - rögzíti az indítvány, amely szerint fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására.

Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása - az óvodai nevelési kivételével - állami feladattá válik 2013. január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjedő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal. Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni.

A módosítás többek között kitér az óvodai időkeretben megoldandó feladatokat pontosítására, részletezésére is. Az indítvány szerint a gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgát tudományos fokozattal, doktori címmel is ki lehetne váltani.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.