Ilyen vizsgák várnak a tanárokra - minősítés lépésről lépésre

Portfólió összeállítása és védése, óralátogatások, intézményi önértékelés - ebből áll a minősítési eljárás, amelyen a pedagógus-életpályamodell szeptember 1-jei bevezetése értelmében minden - magasabb fizetési fokozatba lépő - tanárnak át kell esnie. Lépésről lépésre az eljárásról.

  • Eduline
Stiller Ákos

1. Felkészülés

Az Oktatási Hivatal összeállítása szerint a minősítési eljárásra való jelentkezés előtt érdemes átnézni a köznevelési törvény kapcsolódó részeit, a minősítési rendszerről szóló kormányrendeletet, a Nemzeti alaptantervet, illetve a tanári felkészítés követelményeiről, az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről, illetve az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló rendeleteket. Mikor kell vizsgázniuk a gyakornokoknak, illetve azoknak, akik többéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de átmenetileg a pedagógus I. kategóriába kerültek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

2. Jelentkezés

A gyakornokot az adott intézmény vezetője regisztrálja a minősítő vizsgára, egy hónappal a kétéves gyakornoki idő letelte előtt. A mentor segítségével összeállított e-portóliót a gyakornoknak kell feltöltenie az erre létrehozott online felületre - ezt a bizottsági tagok értékelik.

Azoknak, akik a pedagógus II. fokozatba jelentkeznek, minden év március 31-ig kell feltölteniük a portfóliót, illetve jelentkezniük a minősítési eljárásra. Arról, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt az adott évben a minősítési eljárásban, a miniszter dönt - a tanár és az intézményvezető május 31-ig kap értesítést, hogy a pedagógus bekerült-e az úgynevezett minősítési tervbe. A már feltöltött e-portfóliót csak abban az esetben lehet módosítani, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el.

3. Az e-portfólió összeállítása

A portfólió összeállításáról hamarosan egy segédanyagot tesz majd közzé az Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez címmel - ebben dokumentummintákat és értékelőlapokat is találhattok majd.

4. Az e-portfólió feltöltése

Azt már most is lehet tudni, hogy az e-portfóliónak tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, a szakmai életút értékelését, a nevelő-oktató munka dokumentumait - ezen belül legalább tíz tanóra vagy foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét -, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb közéleti, illetve az önálló művészeti/alkotói tevékenységek bemutatását, illetve az adott oktatási intézmény rövid bemutatását. A portfóliót egy erre létrehozott online felületre kell majd feltölteni: ez jelenleg kidolgozás alatt áll. A portfólióról itt olvashattok részletesen.

5. Az óra-/foglalkozáslátogatás

A minősítési eljárás során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés értékelését is figyelembe veszik: ennek során a tanár óráját - előzetes egyeztetés során - azonos szakképzettségű szakértő látogatja meg, majd közösen elemzik azt. A más néven tanfelügyeletnek hívott rendszert szeptemberben vezették be: öt év alatt az összes iskolába ellátogatnak az "ellenőrök", akik folyamatosan vizsgálják majd a tanárok munkáját, sőt a diákok füzetébe is belenézhetnek. A részleteket itt olvashatjátok.

6. Az e-portfólió védése

A védésen a tanárnak egy 15 perces prezentációt kell tartania a portfóliója alapján, majd a minősítő bizottság kérdéseire kell válaszolnia. A portfólió, illetve a portfólióvédés mellett az eljárás eredményébe beleszámítanak az intézményi önértékelés a pedagógusra vonatkozó részei, az országos pedagógai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai, értékelései, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése.

7. Az összegző értékelés

A bizottság az erre szolgáló online felületre tölti fel az összegző értékelést. Ha a minősítési eljárás sikeres volt, a tanár következő év január 1-jével léphet magasabb fizetési kategóriába. A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor minden tanárt - a gyakornoki után - a legalacsonyabb fizetési kategóriába, a pedagógus I. fokozatba soroltak be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.