Diákonként több tízezer forintba kerül az iskolakezdés, hiszen nemcsak a tankönyveket, tanszereket, tornazsákot kell...
Diákonként több tízezer forintba kerül az iskolakezdés, hiszen nemcsak a tankönyveket, tanszereket, tornazsákot kell megvásárolni, hanem a kinőtt őszi ruhákat is pótolni kell - mondta a Kossuth Rádiónak Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, aki szerint az általános, illetve a középiskola első osztályát kezdő gyerekek családjának a legnagyobb megterhelés a szeptember, ilyenkor kell ugyanis beszerezniük olyan tanszereket, könyveket is, amelyeket aztán több évig használnak a tanulók. Az iskolakezdési támogatásról itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Arra a kérdésre, hogy a családok mekkora hányadának okoz gondot az iskolakezdés, Székely Hajnalka úgy válaszolt: azok, akik egyéb segélyre is rászorulnak, az iskolakezdéshez is támogatást fognak kérni az önkormányzattól vagy a munkáltatójuktól. Pontos adatok erről nincsenek, de az egyesület elnöke szerint a családok harmada biztosan megérzi ezt a kiadást.
Székely Hajnalka hozzátette: a három vagy több gyermeket nevelők ingyenes tankönyveket kapnak. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete leginkább akkor tud segíteni, ha a kiskereskedelem kihagyásával, a gyártótól vagy a forgalmazótól kedvezményes áron vásárolhatnak. Az így beszerzett csomagokat önkéntesek segítségével juttatják el a helyi szervezeteiknek.
Az önkormányzati támogatásokról is érdemes tájékozódni a beiskolázás előtt, javasolta a szakember. A támogatási rendszernek köszönhetően ma már nemcsak a tankönyvek és tanszerek beszerzésében kaphatnak segítséget a rászorulók, de az étkezés költségeit, a tandíj átvállalását is lehetővé teszi az önkormányzat.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
