Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Virtuális Szertárt 400 milliós uniós támogatással fejelsztette egy cég, most ugyanazzal a tananyaggal, kissé átszabva 1,3 milliárdot kölött erre az EMMI.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 4 milliárd forintot hívhatott le az Európai Uniótól digitális tananyag fejlesztésre. A Blikk információi szerint az új tananyag a Virtuális Szertár egyszer már megvásárolt tartalmával egyenlő. A régebbi programot egy miskolci cég fejlesztette, regisztráció után bárki ingyenesen használhatja.
Nem úgy, mint az átfazonírozott, de ugyanazokat a videókat tartalmazó újabb kiadását, amelyet darabonként 45 ezer forintért telepítették 30 ezer okoseszközre.
Emellett az EMMI megvásárolt egy Science Guide nevő CD-s (!!!) tananyagot, amelyről még a készítői sem titkolóztak, hogy a korábbi Virtuális Szertáron alapszik.
Az EMMI szombaton kiadott nyilatkozata szerint ők megnézték, hogy a régi és az új anyag nem egyezik:
Téves minden olyan állítás, amely a két hivatkozott konstrukció során született tartalmakat összemossa és függetlenül az azok során létrejött, egymástól elkülönülő eredményektől és teljesítésektől valótlanságot állít.
A hivatkozott TIOP program során egy, a piacon akkor elérhető szoftveres tartalmat szerzett be az EMMI Háttérintézménye, míg a másik esetben több tucat másik pályázó mellett egy nyílt pályázaton a hivatkozott szoftver tulajdonosa is nyert fejlesztési forrásokat termékének megújítására. A kapott támogatással, mint minden esetben most is elszámoltak a pályázók, sőt a hivatkozott ügyben az EMMI Irányító Hatósága külön is vizsgálta, hogy az újonnan létrehozott termékek valóban újszerűek-e és lényegi elemeiben eltérnek-e a piaci környezetben elérhető korábbi verzióktól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ebből adódóan visszautasít minden olyan a valóságtól távol álló és tényszerűtlen feltételezést, amely ennek ellenkezőjét állítja.
A jövő oktatásával külföldre lép a magyar tankönyvpiacról a Mozaik
Világszínvonalú oktatási szoftvercsomagot alkottak a fiatal tankönyvkiadók, be is törnének a nemzetközi piacra. Magyarországon nem használható a díjnyertes e-tananyag. Komoly akadályokba ütközött a szegedi központú Mozaik Kiadó, mikor a kormány beszűkítette, lényegében államosította a magyar tankönyvpiacot. A piacvezető Mozaik még évekkel korábban, az e-táblák bevezetésének hírére kezdett a technológiát kihasználó oktatási szoftverek, e-tankönyvek fejlesztésébe, ami az átalakult magyar piacról a kitörést jelentheti.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.