Miért kellene az iskolában erkölcstant tanítani?

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi...

  • Eduline
MTI

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi kidolgozói szerint is sok a bizonytalanság a szeptembertől kötelezővé tett hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban - írja a hvg.hu.

Alaposan megváltozik ősztől a diákok élete: elméletileg eddig is tanítottak az iskolák erkölcstant, de a Hoffmann Rózsa-féle új Nemzeti alaptanterv (NAT) minden közoktatási intézményben kötelezővé teszi. Az eredeti tervek szerint mindez azt jelenti, hogy a gyerekeknek heti meghatározott óraszámban korunk jellemző erkölcsi kihívásainak megvitatásával kell foglalkozniuk, például olyanokkal, hogy mi a különbség a jó és a rossz között, milyen a jó párkapcsolat, milyen erkölcsi dilemmák jelennek meg különböző irodalmi művekben. Az érintettek számára azonban egyáltalán nem világos, mindez hogyan néz majd ki a gyakorlatban. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.