Miért kellene az iskolában erkölcstant tanítani?

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi...

  • Eduline
MTI

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi kidolgozói szerint is sok a bizonytalanság a szeptembertől kötelezővé tett hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban - írja a hvg.hu.

Alaposan megváltozik ősztől a diákok élete: elméletileg eddig is tanítottak az iskolák erkölcstant, de a Hoffmann Rózsa-féle új Nemzeti alaptanterv (NAT) minden közoktatási intézményben kötelezővé teszi. Az eredeti tervek szerint mindez azt jelenti, hogy a gyerekeknek heti meghatározott óraszámban korunk jellemző erkölcsi kihívásainak megvitatásával kell foglalkozniuk, például olyanokkal, hogy mi a különbség a jó és a rossz között, milyen a jó párkapcsolat, milyen erkölcsi dilemmák jelennek meg különböző irodalmi művekben. Az érintettek számára azonban egyáltalán nem világos, mindez hogyan néz majd ki a gyakorlatban. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.