Miért kellene az iskolában erkölcstant tanítani?

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi...

  • Eduline
MTI

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi kidolgozói szerint is sok a bizonytalanság a szeptembertől kötelezővé tett hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban - írja a hvg.hu.

Alaposan megváltozik ősztől a diákok élete: elméletileg eddig is tanítottak az iskolák erkölcstant, de a Hoffmann Rózsa-féle új Nemzeti alaptanterv (NAT) minden közoktatási intézményben kötelezővé teszi. Az eredeti tervek szerint mindez azt jelenti, hogy a gyerekeknek heti meghatározott óraszámban korunk jellemző erkölcsi kihívásainak megvitatásával kell foglalkozniuk, például olyanokkal, hogy mi a különbség a jó és a rossz között, milyen a jó párkapcsolat, milyen erkölcsi dilemmák jelennek meg különböző irodalmi művekben. Az érintettek számára azonban egyáltalán nem világos, mindez hogyan néz majd ki a gyakorlatban. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.