Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Akkor vagyunk csak képesek oktatáspolitikáról informáltan gondolkodni, ha nem kiüresedett politikai narratívákból indulunk ki, mint amilyenek például az „ország modernizációja” vagy a „nemzet felemelkedése”, hanem az oktatás céljával: a tanulók tanulásával kapcsolatban vagyunk képesek elvárásainknak nem megfelelő eredményeket azonosítani – olvasható az OktpolCafén, Radó Péter és Setényi János oktatáskutatók vitairatában.
Nem az a probléma, hogy a magyar közoktatás átlagos eredményessége alacsony. Előrehaladás és mért tanulási eredmények tekintetében a magyar közoktatás a legfejlettebb országok átlaga körül teljesít, ami valójában igen jó eredmény. Az alapvető probléma elsősorban az, hogy a magyar közoktatás saját potenciálja alatt teljesít. A lehetőségeket erőteljesen alulmúló teljesítmény oka elsősorban a magyar közoktatás alacsony hátránykompenzációs képessége és az ennek következtében keletkező kiugróan nagymértékű oktatási egyenlőtlenségek. Mi a baj a magyar közoktatással? Merre kellene továbbhaladni? Jó-e a kormány által kijelölt irány? A teljes vitairatot az OktpolCafén olvashatjátok el.