Akkor vagyunk csak képesek oktatáspolitikáról informáltan gondolkodni, ha nem kiüresedett politikai narratívákból...
Akkor vagyunk csak képesek oktatáspolitikáról informáltan gondolkodni, ha nem kiüresedett politikai narratívákból indulunk ki, mint amilyenek például az „ország modernizációja” vagy a „nemzet felemelkedése”, hanem az oktatás céljával: a tanulók tanulásával kapcsolatban vagyunk képesek elvárásainknak nem megfelelő eredményeket azonosítani – olvasható az OktpolCafén, Radó Péter és Setényi János oktatáskutatók vitairatában.
Nem az a probléma, hogy a magyar közoktatás átlagos eredményessége alacsony. Előrehaladás és mért tanulási eredmények tekintetében a magyar közoktatás a legfejlettebb országok átlaga körül teljesít, ami valójában igen jó eredmény. Az alapvető probléma elsősorban az, hogy a magyar közoktatás saját potenciálja alatt teljesít. A lehetőségeket erőteljesen alulmúló teljesítmény oka elsősorban a magyar közoktatás alacsony hátránykompenzációs képessége és az ennek következtében keletkező kiugróan nagymértékű oktatási egyenlőtlenségek. Mi a baj a magyar közoktatással? Merre kellene továbbhaladni? Jó-e a kormány által kijelölt irány? A teljes vitairatot az OktpolCafén olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
