Mendrey: Nincs ok arra, hogy csak tanítsanak a tanárok

Látszatintézkedésnek tartja A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a kormány következő tanévre eszközölt módosításait. Már tervezik az újabb megmozdulásokat, de a népszavazási kampány miatt kivárnak.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Mendrey László a tananyag csökkentésében csak ötletelést tud felfedezni, szerinte nincs kidolgozott javaslat arra, hogyan lehetne ezt hatékonyan elérni. Ma délelőtti sajtótájékoztatóján dicsérte ugyanakkor, a Horváth Péter által vezetett, a Köznevelési kerekasztalon megjelenő Nemzeti Pedagógus Kar javaslatait. Úgy véli, hogy a leterheltség nem fog változni és ez a kompetenciamérésekben meg fog ezután is mutatkozni.

Szerinte hiába jelentette be a kormány, a tankönyvek nem mindenhova érkeztek meg, főleg a szakképzési intézményekbe nem. Mendrey szerint a tartós tankönyvek nem jelentenek megoldást, ugyanis tönkremennek a használat során, így hiába az ingyenes tankönyvek rendszere. Hozzátette, hogy megítélése szerint nem kellene mindenkinek ingyen tankönyvet biztosítani az alsó évfolyamokon, csak a rászorulóknak.

A PDSZ elnöke szerint a családok terhei sem csökkentek annyira, mint amit a kormány kommunikál a tanévkezdéskor.

A kormány próbálja megosztani a tiltakozókat a szakszervezeti vezető szerint. Emellett megváltozott a Pedagógus I. besorolás is menet közben, ez számos tanárt érintett a fizetésében, és ez sokak számára pozitív lépés. Ugyanakkor a kormány érvényben hagyta, hogy nem lehet nyugdíjas tanerőt foglalkoztatni, ezért számukra is új álláshelyeket kell biztosítani.

A szakgimnáziumi tanévkezdést egy "ugrás a sötétbe" az elnök szerint. A részletes információkat nélkülöző scince tantárgyat tényleg a tanároknak kell megoldania a jelen helyzetben, és meg is fogják Mendrey szerint, de az egészet emiatt egy emberkísérlethez hasonlította. Kiemelte, hogy még mindig fel lehet függeszteni az átalakítást, szerinte nem szabad elindítani ősszel az ilyen szakgimnáziumi oktatást, mert ezt egy állam nem teheti meg.

Nagyon sok hely maradt üresen a szakgimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés után

A szakgimnáziumok a felvehető létszám 56,3 százalékát tudták feltölteni jelentkezőkkel, a szakiskoláknál még rosszabb, csak 38,8 százalék a beiratkozók aránya. Az összes középiskolai jelentkező 35 százalékát gimnáziumokba, 39 százalékát szakgimnáziumokba, 25 százalékát szakiskolákba, 2 százalékukat pedig készszégfejlesztő speciális szakiskolákba vették fel - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből.

Mendrey is találkozott azokkal az adatokkal, miszerint rengeteg a betöltetlen hely a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai felvételik után. Ennek okát abban látja, hogy egyrészt csökken a fiatalok száma, másrészt a munka alapú társadalom helyett a tudás alapú társadalmat preferálják a szülők és a diákok is.

Őszi akciók?

"Nincs ok arra, hogy csak tanítsanak a tanárok" - mondta Mendrey. Várhatók demonstrációk, de konkrét információt nem kívánt mondani, ugyanis még folyik a tervezés. A legfőbb oka a kivárásnak az október eleji kvótanépszavazás, nem szeretnék ha egy időszakban lenne vitatéma az oktatással.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.