Mendrey: Nincs ok arra, hogy csak tanítsanak a tanárok

Látszatintézkedésnek tartja A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a kormány következő tanévre eszközölt módosításait. Már tervezik az újabb megmozdulásokat, de a népszavazási kampány miatt kivárnak.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

Mendrey László a tananyag csökkentésében csak ötletelést tud felfedezni, szerinte nincs kidolgozott javaslat arra, hogyan lehetne ezt hatékonyan elérni. Ma délelőtti sajtótájékoztatóján dicsérte ugyanakkor, a Horváth Péter által vezetett, a Köznevelési kerekasztalon megjelenő Nemzeti Pedagógus Kar javaslatait. Úgy véli, hogy a leterheltség nem fog változni és ez a kompetenciamérésekben meg fog ezután is mutatkozni.

Szerinte hiába jelentette be a kormány, a tankönyvek nem mindenhova érkeztek meg, főleg a szakképzési intézményekbe nem. Mendrey szerint a tartós tankönyvek nem jelentenek megoldást, ugyanis tönkremennek a használat során, így hiába az ingyenes tankönyvek rendszere. Hozzátette, hogy megítélése szerint nem kellene mindenkinek ingyen tankönyvet biztosítani az alsó évfolyamokon, csak a rászorulóknak.

A PDSZ elnöke szerint a családok terhei sem csökkentek annyira, mint amit a kormány kommunikál a tanévkezdéskor.

A kormány próbálja megosztani a tiltakozókat a szakszervezeti vezető szerint. Emellett megváltozott a Pedagógus I. besorolás is menet közben, ez számos tanárt érintett a fizetésében, és ez sokak számára pozitív lépés. Ugyanakkor a kormány érvényben hagyta, hogy nem lehet nyugdíjas tanerőt foglalkoztatni, ezért számukra is új álláshelyeket kell biztosítani.

A szakgimnáziumi tanévkezdést egy "ugrás a sötétbe" az elnök szerint. A részletes információkat nélkülöző scince tantárgyat tényleg a tanároknak kell megoldania a jelen helyzetben, és meg is fogják Mendrey szerint, de az egészet emiatt egy emberkísérlethez hasonlította. Kiemelte, hogy még mindig fel lehet függeszteni az átalakítást, szerinte nem szabad elindítani ősszel az ilyen szakgimnáziumi oktatást, mert ezt egy állam nem teheti meg.

Nagyon sok hely maradt üresen a szakgimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés után

A szakgimnáziumok a felvehető létszám 56,3 százalékát tudták feltölteni jelentkezőkkel, a szakiskoláknál még rosszabb, csak 38,8 százalék a beiratkozók aránya. Az összes középiskolai jelentkező 35 százalékát gimnáziumokba, 39 százalékát szakgimnáziumokba, 25 százalékát szakiskolákba, 2 százalékukat pedig készszégfejlesztő speciális szakiskolákba vették fel - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből.

Mendrey is találkozott azokkal az adatokkal, miszerint rengeteg a betöltetlen hely a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai felvételik után. Ennek okát abban látja, hogy egyrészt csökken a fiatalok száma, másrészt a munka alapú társadalom helyett a tudás alapú társadalmat preferálják a szülők és a diákok is.

Őszi akciók?

"Nincs ok arra, hogy csak tanítsanak a tanárok" - mondta Mendrey. Várhatók demonstrációk, de konkrét információt nem kívánt mondani, ugyanis még folyik a tervezés. A legfőbb oka a kivárásnak az október eleji kvótanépszavazás, nem szeretnék ha egy időszakban lenne vitatéma az oktatással.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.