Már régen futnia kellene az uniós finanszírozású segélyprogramnak, de még az első tízezer gyermeknek sem juttatták el a támogatást.
30 milliárd forintos uniós támogatással kellene, hogy fusson 2016-2020 között a Rászoruló Személyeket Támogató Operítív Program (RSZTOP), azonban az első kormányzati tájékoztatással szemben hónapok óta gyötrelmesen lassan halad a segélyezés beindítása - derült ki a Magyar Nemzet szerdai írásából.
A program részeként hajléktalanok, 3 év alatti gyermeket nevelő rászoruló családok, várandós anyák, mélyszegénységben élő gyerekek ruházati és élelmiszercsomagokkal való ellátását kellene biztosítani, azonban egyelőre csak a legelső csoport támogatása indult meg, az is csak a Dunántúlon.
Komoly csúszások mutatkoznak: bár már el kellett volna látni a leginkább rászoruló régiókban (Szabolcs-Szatmár Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye) lakó gyerekeket, az első tízezer megsegítésére vonatkozó kelet-magyarországi közbeszerzés még le sem zárult.
A lapot úgy tájékoztatta a lebonyolításért felelős Hajléktalanokért Közalapítvány, hogy újra ki fogják írni a közbeszerzést március második felében, így a rászorulók leghamarabb 2017 végén kaphatnak az uniós segítségből.
Heti Rétvári: A szegények saját jövedelmükből tengődnek, köztük az iskolából kiesettek
Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek. Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
