Megy a tökölés, nem indult még el a rászoruló gyerekek étkeztetése

Már régen futnia kellene az uniós finanszírozású segélyprogramnak, de még az első tízezer gyermeknek sem juttatták el a támogatást.

  • Eduline
Stiller Ákos

30 milliárd forintos uniós támogatással kellene, hogy fusson 2016-2020 között a Rászoruló Személyeket Támogató Operítív Program (RSZTOP), azonban az első kormányzati tájékoztatással szemben hónapok óta gyötrelmesen lassan halad a segélyezés beindítása - derült ki a Magyar Nemzet szerdai írásából.

A program részeként hajléktalanok, 3 év alatti gyermeket nevelő rászoruló családok, várandós anyák, mélyszegénységben élő gyerekek ruházati és élelmiszercsomagokkal való ellátását kellene biztosítani, azonban egyelőre csak a legelső csoport támogatása indult meg, az is csak a Dunántúlon.

Komoly csúszások mutatkoznak: bár már el kellett volna látni a leginkább rászoruló régiókban (Szabolcs-Szatmár Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye) lakó gyerekeket, az első tízezer megsegítésére vonatkozó kelet-magyarországi közbeszerzés még le sem zárult.

A lapot úgy tájékoztatta a lebonyolításért felelős Hajléktalanokért Közalapítvány, hogy újra ki fogják írni a közbeszerzést március második felében, így a rászorulók leghamarabb 2017 végén kaphatnak az uniós segítségből.

Heti Rétvári: A szegények saját jövedelmükből tengődnek, köztük az iskolából kiesettek

Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek. Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.