Megy a tökölés, nem indult még el a rászoruló gyerekek étkeztetése

Már régen futnia kellene az uniós finanszírozású segélyprogramnak, de még az első tízezer gyermeknek sem juttatták el a támogatást.

  • Eduline
Stiller Ákos

30 milliárd forintos uniós támogatással kellene, hogy fusson 2016-2020 között a Rászoruló Személyeket Támogató Operítív Program (RSZTOP), azonban az első kormányzati tájékoztatással szemben hónapok óta gyötrelmesen lassan halad a segélyezés beindítása - derült ki a Magyar Nemzet szerdai írásából.

A program részeként hajléktalanok, 3 év alatti gyermeket nevelő rászoruló családok, várandós anyák, mélyszegénységben élő gyerekek ruházati és élelmiszercsomagokkal való ellátását kellene biztosítani, azonban egyelőre csak a legelső csoport támogatása indult meg, az is csak a Dunántúlon.

Komoly csúszások mutatkoznak: bár már el kellett volna látni a leginkább rászoruló régiókban (Szabolcs-Szatmár Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye) lakó gyerekeket, az első tízezer megsegítésére vonatkozó kelet-magyarországi közbeszerzés még le sem zárult.

A lapot úgy tájékoztatta a lebonyolításért felelős Hajléktalanokért Közalapítvány, hogy újra ki fogják írni a közbeszerzést március második felében, így a rászorulók leghamarabb 2017 végén kaphatnak az uniós segítségből.

Heti Rétvári: A szegények saját jövedelmükből tengődnek, köztük az iskolából kiesettek

Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek. Az országgyűlés hétfői ülésén folytatódott az oktatási törvények vitája, ezzel kapcsolatban - a nem szakpolitikus - Rétvári Bence államtitkár megjelenése miatt biztosra lehetett venni, különleges gondolatok is elhangoznak majd az ülésteremben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.