Kiderült, miért irritáló a táblán végighúzott köröm hangja
Az elmúlt években sokan próbáltak választ találni arra a kérdésre, vajon miért olyan kellemetlen az emberi fülnek, ha...
Eduline
Az elmúlt években sokan próbáltak választ találni arra a kérdésre, vajon miért olyan kellemetlen az emberi fülnek, ha valaki végighúzza a körmét az iskolai táblán. Egy friss tanulmány szerint ennek elsősorban pszichológiai okai vannak, de a hallójárataink kialakítása is a felelős a zavaró érzésért – számolt be a Wired.com.
A kutatás során két zeneprofesszor több kellemetlen hangot játszott le a kísérletben részt vevő alanyoknak, akiknek azonnal felállt a szőr a hátán a palatáblán csikorgó kréta, a tányéron csúszkáló villa és a táblakaparászás hallatán.
Erről van szó - csak azoknak, akiket nem irritál a táblán végighúzott köröm hangja
A csoport egy részének elárulták, honnan ered a hang, a többieknek viszont azt mondták, hogy egy kortárs zeneműből hallottak részletet. A kutatók ezután arra kérték az embereket, állítsák sorrendbe a hallott zörejeket a legkellemetlenebbtől a leginkább elviselhetőig.
Azt találták, hogy az idegesítő hangok mérhető fizikai reakciót váltanak ki az emberekből, például megváltozik a bőr elektromos vezetőképessége. A professzorok szerint ezek a hangok ráadásul a 2000 és 4000 Hz közötti tartományba esnek, amelyeket a fülkagylónk jelentősen felerősít. Egy pszichológiai tényezőt is azonosítottak: azok az emberek, akik tudták, hogy a zavaró hang forrása a táblakaparászás, sokkal kellemetlenebbnek értékelték a zajt, mint azok, akik azt hitték, egy zeneműből hallanak részletet.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.