Kiderült, miért irritáló a táblán végighúzott köröm hangja

Az elmúlt években sokan próbáltak választ találni arra a kérdésre, vajon miért olyan kellemetlen az emberi fülnek, ha...

  • Eduline

Az elmúlt években sokan próbáltak választ találni arra a kérdésre, vajon miért olyan kellemetlen az emberi fülnek, ha valaki végighúzza a körmét az iskolai táblán. Egy friss tanulmány szerint ennek elsősorban pszichológiai okai vannak, de a hallójárataink kialakítása is a felelős a zavaró érzésért – számolt be a Wired.com.

A kutatás során két zeneprofesszor több kellemetlen hangot játszott le a kísérletben részt vevő alanyoknak, akiknek azonnal felállt a szőr a hátán a palatáblán csikorgó kréta, a tányéron csúszkáló villa és a táblakaparászás hallatán.

Erről van szó - csak azoknak, akiket nem irritál a táblán végighúzott köröm hangja

A csoport egy részének elárulták, honnan ered a hang, a többieknek viszont azt mondták, hogy egy kortárs zeneműből hallottak részletet. A kutatók ezután arra kérték az embereket, állítsák sorrendbe a hallott zörejeket a legkellemetlenebbtől a leginkább elviselhetőig.

Azt találták, hogy az idegesítő hangok mérhető fizikai reakciót váltanak ki az emberekből, például megváltozik a bőr elektromos vezetőképessége. A professzorok szerint ezek a hangok ráadásul a 2000 és 4000 Hz közötti tartományba esnek, amelyeket a fülkagylónk jelentősen felerősít. Egy pszichológiai tényezőt is azonosítottak: azok az emberek, akik tudták, hogy a zavaró hang forrása a táblakaparászás, sokkal kellemetlenebbnek értékelték a zajt, mint azok, akik azt hitték, egy zeneműből hallanak részletet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.