Megvan, hova költöztetik a Raoul Wallenberg iskolát

A VI. kerületi Rippl-Rónai József utcába költözik a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola a VIII. kerületi Ludovika térről - közölte Halász József, a fővárosi szakképzési osztály vezetője kedden az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. A végső döntést az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hozza meg, várhatóan május végén.

  • MTI
MTI / Illyés Tibor

Halász József tájékoztatása szerint a korábban is iskolaként működő, két tornacsarnokos, korábban 1200 diáknak helyet adó épület felújítással alkalmassá tehető a működésre. Közölte, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola nem szűnik meg, "egyben marad", csak a székhelye változik meg a jelenlegi javaslat szerint.

Elmondta, az új székhelykeresésnél három fővárosi tulajdonú ingatlan jött komolyan szóba, a Rippl-Rónai József utcai mellett egy Gyáli úti és egy Hernád utcai korábbi iskolaépület. Közölte: az épület jelenleg alkalmatlan iskolai célra, de korábban a főváros készített kiviteli terveket a felújításra, és ezeket szerinte aktualizálni lehet.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, egyértelmű céljuk, hogy az iskola együtt tudjon maradni, ne sérüljön az oktatás színvonala, a diákok ellátása, "az iskola hangulata".

A főbb előzmények

Itt a feketeleves: Budapest utolsó nagy egészségügyi szakközépiskoláját is bezárja a kormány

1200 diák iskolája szűnik meg a közszolgálati egyetem miatt

Megdöbbentő eset: "Csütörtökön jött a levél, hogy megszűnt az általános iskola"

Harc a Neptunért: kínai iskola nyílna az általános helyén

"Nem engedünk a lekenyerezésnek és háttéralkuknak" - Így tüntettek a diákok

Hoffmann Rózsa kiáll a Neptun utcai általánosért

Várszegi-Subosits Dóra, a Klik osztályvezetője a XV. kerületi Neptun utcai általános iskola átszervezési terveiről adott tájékoztatást. (Ennek az iskolának az ügye is döntés-előkészítési szakaszban van, a végső döntést szintén a miniszter hozza majd meg.)

Emlékeztetett arra, az iskola bezárását már 2005-ben „mérlegelte” az akkori önkormányzat a komoly létszámcsökkenés miatt, és 2013-ban is - miután a Klik átvette az intézményt - kaptak jelzést az önkormányzattól arra, hogy „célszerűnek tartanák átgondolni” az iskola bezárását. Az önkormányzattal több körben lefolytatott egyeztetések után javasolta a tankerületi igazgató a bezárást, illetve az osztályok áthelyezését a kerületi - 62 százalékos kihasználtságú - Kontyfa utcai iskolába. Azt mondta, megértik, hogy a szülők nem örülnek a változtatásnak, de az önkormányzattól folyamatosan jelzéseket kapnak arra, hogy ebben a formában nem tartják célszerűnek a további működtetést.

Hoffmann Rózsa (KDNP) bizottsági alelnök, korábbi köznevelési államtitkár is kritikával illette az iskolaátszervezéseket, azt mondta, az előkészítését korábban el kellett volna kezdeni. A Neptun utcai iskolára utalva arról beszélt, azt mindenkinek meg kellene értenie, hogy a csökkenő létszám miatt átszervezésre van szükség egy negyvenszázalékos kihasználtságú intézményben, de szerinte már évekkel korábban tudatosítani kellett volna az érintettekben, hogy átalakulás várható. A képviselő kommunikációs hibákról beszélt és arról, hogy a humanitárius szempontokat sutba dobó eljárások idézték elő a tüntetéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.