Megvan, hova költöztetik a Raoul Wallenberg iskolát

A VI. kerületi Rippl-Rónai József utcába költözik a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola a VIII. kerületi Ludovika térről - közölte Halász József, a fővárosi szakképzési osztály vezetője kedden az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. A végső döntést az ügyben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hozza meg, várhatóan május végén.

  • MTI
MTI / Illyés Tibor

Halász József tájékoztatása szerint a korábban is iskolaként működő, két tornacsarnokos, korábban 1200 diáknak helyet adó épület felújítással alkalmassá tehető a működésre. Közölte, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola nem szűnik meg, "egyben marad", csak a székhelye változik meg a jelenlegi javaslat szerint.

Elmondta, az új székhelykeresésnél három fővárosi tulajdonú ingatlan jött komolyan szóba, a Rippl-Rónai József utcai mellett egy Gyáli úti és egy Hernád utcai korábbi iskolaépület. Közölte: az épület jelenleg alkalmatlan iskolai célra, de korábban a főváros készített kiviteli terveket a felújításra, és ezeket szerinte aktualizálni lehet.

Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, egyértelmű céljuk, hogy az iskola együtt tudjon maradni, ne sérüljön az oktatás színvonala, a diákok ellátása, "az iskola hangulata".

A főbb előzmények

Itt a feketeleves: Budapest utolsó nagy egészségügyi szakközépiskoláját is bezárja a kormány

1200 diák iskolája szűnik meg a közszolgálati egyetem miatt

Megdöbbentő eset: "Csütörtökön jött a levél, hogy megszűnt az általános iskola"

Harc a Neptunért: kínai iskola nyílna az általános helyén

"Nem engedünk a lekenyerezésnek és háttéralkuknak" - Így tüntettek a diákok

Hoffmann Rózsa kiáll a Neptun utcai általánosért

Várszegi-Subosits Dóra, a Klik osztályvezetője a XV. kerületi Neptun utcai általános iskola átszervezési terveiről adott tájékoztatást. (Ennek az iskolának az ügye is döntés-előkészítési szakaszban van, a végső döntést szintén a miniszter hozza majd meg.)

Emlékeztetett arra, az iskola bezárását már 2005-ben „mérlegelte” az akkori önkormányzat a komoly létszámcsökkenés miatt, és 2013-ban is - miután a Klik átvette az intézményt - kaptak jelzést az önkormányzattól arra, hogy „célszerűnek tartanák átgondolni” az iskola bezárását. Az önkormányzattal több körben lefolytatott egyeztetések után javasolta a tankerületi igazgató a bezárást, illetve az osztályok áthelyezését a kerületi - 62 százalékos kihasználtságú - Kontyfa utcai iskolába. Azt mondta, megértik, hogy a szülők nem örülnek a változtatásnak, de az önkormányzattól folyamatosan jelzéseket kapnak arra, hogy ebben a formában nem tartják célszerűnek a további működtetést.

Hoffmann Rózsa (KDNP) bizottsági alelnök, korábbi köznevelési államtitkár is kritikával illette az iskolaátszervezéseket, azt mondta, az előkészítését korábban el kellett volna kezdeni. A Neptun utcai iskolára utalva arról beszélt, azt mindenkinek meg kellene értenie, hogy a csökkenő létszám miatt átszervezésre van szükség egy negyvenszázalékos kihasználtságú intézményben, de szerinte már évekkel korábban tudatosítani kellett volna az érintettekben, hogy átalakulás várható. A képviselő kommunikációs hibákról beszélt és arról, hogy a humanitárius szempontokat sutba dobó eljárások idézték elő a tüntetéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.