Az ókori görög városban, Sztageirában ásatásokat végző görög régészek találtak rá a sírra, akár több is kiderülhet még az egykori mesterről.
Az ókori görög filozófusról a Szaloniki Arisztotelész Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián mutatták be feltárásaikat a szakemberek, hangsúlyozva, hogy a 2400 éves sír feltárása a térségben 20 éve folyó régészeti kutatások legfontosabb eredménye - adta hírül csütörtökön a The Greek Repoerter görög napilap honlapja.
Arisztotelész a közép-makedóniai térségben fekvő Sztageira városában született Kr.e. 384-ben és Khalkiszban halt meg Kr.e. 322-ben. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy Khalkiszban temették el őt, de a régészek bizonyosak abban, hogy a Sztageira ásatási helyen feltárt sír a görög filozófusé. Két irodalmi forrásban is utalások vannak arra, hogy szülővárosának lakói hamvait elhozták Khalkiszból.
A kupolával borított dombsírnak vagy egy márvány szintje a hellén korból. A sír az egykori Sztageira központjában, az agora közelében fekszik. A régészek szerint a nyilvánvalóan középület jellegű síremléket sietősen húzták fel, és csak később építették minőségi anyagokból a márványszintet. A síron kívül található egy oltár is. A sír kupolája 10 méter magas, a négyzet alapú szintet egy bizánci torony öleli körül. A félkör alakú fal két méter magas. A sír bejáratához egy járda vezet azok számára, akik le akarták róni kegyeletüket a görög filozófus előtt.
A feltáráson találtak továbbá agyagedényeket és ötven darab pénzérmét Nagy Sándor korából - mint ismert, az uralkodó nevelője volt. A bizánciak megsemmisítették a sír épületét és egy négyzet alapú tornyot építettek helyére. Arisztotelész a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói között tartják számon.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
