Megszűnhet a szakiskolások gyakorlati képzése januártól

Az idei tanév kellős közepén kerülhet veszélybe 8-10 ezer szakmunkástanuló gyakorlati képzési helyének működése...

  • Eduline
MTI

Az idei tanév kellős közepén kerülhet veszélybe 8-10 ezer szakmunkástanuló gyakorlati képzési helyének működése, miután 2012. január 1-jétől életbe lép az új szakképzési törvény – írja a Népszava.

Drasztikusan csökken ugyanis az egy diákra jutó, átlagos normatív támogatás összege, ami az előzetes számítások szerint csak a tanulók jelenlegi ösztöndíját fedezné, de a gyakorlati hely nyersanyagigényét, rezsiköltségeit, az oktatók bérét és járulékait lehetetlen lesz finanszírozni.

Emiatt tevékenységének felfüggesztését helyezte kilátásba a Csertszak Kft., amely A Jövő Záloga Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) 1230, zömében roma származású és sajátos nevelési igényű tanulójának gyakorlati helyét működteti.

Mivel idén szeptemberben még semmit sem lehetett tudni az új szabályozásról, a szakképzést végző vállalkozások még a jelenlegi tételes elszámolásnak megfelelve, fejenként nagyjából 770 ezer forinttal számoltak a tanév kezdetén, és ehhez alakították a felvett diákok létszámát. Az új szakképzési törvényben azonban már csak átlagosan 440 ezer forintos támogatás szerepel. Az új szakképzési törvényről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.