Megszűnhet a szakiskolások gyakorlati képzése januártól

Az idei tanév kellős közepén kerülhet veszélybe 8-10 ezer szakmunkástanuló gyakorlati képzési helyének működése...

  • Eduline
MTI

Az idei tanév kellős közepén kerülhet veszélybe 8-10 ezer szakmunkástanuló gyakorlati képzési helyének működése, miután 2012. január 1-jétől életbe lép az új szakképzési törvény – írja a Népszava.

Drasztikusan csökken ugyanis az egy diákra jutó, átlagos normatív támogatás összege, ami az előzetes számítások szerint csak a tanulók jelenlegi ösztöndíját fedezné, de a gyakorlati hely nyersanyagigényét, rezsiköltségeit, az oktatók bérét és járulékait lehetetlen lesz finanszírozni.

Emiatt tevékenységének felfüggesztését helyezte kilátásba a Csertszak Kft., amely A Jövő Záloga Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) 1230, zömében roma származású és sajátos nevelési igényű tanulójának gyakorlati helyét működteti.

Mivel idén szeptemberben még semmit sem lehetett tudni az új szabályozásról, a szakképzést végző vállalkozások még a jelenlegi tételes elszámolásnak megfelelve, fejenként nagyjából 770 ezer forinttal számoltak a tanév kezdetén, és ehhez alakították a felvett diákok létszámát. Az új szakképzési törvényben azonban már csak átlagosan 440 ezer forintos támogatás szerepel. Az új szakképzési törvényről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.