Megroppant Ukrajna gazdasága, ami a közszférában dolgozók fizetésére is hatással volt. Egy kezdő tanári fizetés havonta 25 ezer forintnak felel meg, ezért sorra hagyják el az iskolákat a tanárok, közülük a magyar nyelvű tanárok pótlása szinte megoldhatatlan, ez veszélyezteti magyar közösségek fennmaradását is.
17 tanár hagyta el Kárpátalján csak a csongori tantestületet az alacsony fizetésük miatt - tudta meg az Átlátszó Oktatás. Az orosz-ukrán konfliktus miatt bedőlt az ország gazdasága, a tanári fizetések a 2010-es szinthez képest most nagyjából a felét érik, hiába emelték a fizetéseket, az infláció sokkal nagyobb mértékű volt. 14 ezer forint a minimálbér, az átlag tanári fizetés 32 ezer forint, de a pályakezdők ennél is kevesebbet kereshetnek.
Úgy tudni, hogy sok magyar tanár már a 2010-es állampolgársági törvényt követően elhagyták szülőföldjüket és Magyarországra jöttek. Egy matematika-fizika szakos tanár 25 évet dolgozott egy magyar iskolában, majd miután könnyített eljárásban állampolgárságot szerzett, otthagyta a közösséget, és munkaévei beszámításával már 220 ezer forintért dolgozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elmondása szerint nem térne vissza. Az átlagos magyar tanári fizetés 160 ezer forint, ez ötszöröse-hatszorosa az ukrán tanári fizetéseknek.
A többi tanár megpróbál más jövedelemre is szert tenni, iskola előtt vagy után vállalnak részmunkaidős állásokat. A szerencsésebbek irodai munkát végeznek mellette, de valakik a földeken dolgoznak, ráadásul a feketézés, így az üzemanyag csempészés is felütötte a fejét - az ukrán feketegazdaság "virágzik" a válság óta.
A portál értesülései szerint a magyarok helyét ukránok veszik át, ez érthető, hiszen korlátozottabbak a lehetőségeik, mint a Magyarországra költöző magyar társaiknak. A csongori iskola igazgatója - egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke -, Nagy Sándor úgy véli, hogy jövőre teljesen meg is szűnhet a magyar nyelvű oktatás a településen, mert nincs magyar utánpótlás a tanári karban.
A helyzet a gyerekek lehetőségeit is rontja, ugyanis a zárt, magyar nyelvű közösségekben az ukrán nyelv oktatása rossz minőségű, a magyarok helyére érkező ukrán tanárokat nem értik a gyerekek, így nem is tudnak tanulni, nem lesznek képesek olyan tudásra szert tenni, amivel megállhatnak a munkaerőpiacon. Hosszabb távon viszont a magyar nyelvű oktatás szorulhat ki az iskolákból.
Az elvándorlás a gyerekeket is érinti. Mivel az ungvári egyetemen vagy a beregszászi főiskolán való továbbtanuláshoz is ukrán nyelvű vizsgát kell tenniük, inkább választják a magyar állampolgárságot és az elvándorlást. A beregszászi főiskolán a helyben diplomát szerzők száma 2010-ben 400 hallgató fölött volt, ez 2015-re 150 körüli számra csökkent.
Az elvándorlási folyamat és a magyar nyelvű oktatás helyzet miatt megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy terveznek-e reagálni a jelenségre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
