Megroppant Ukrajna gazdasága, ami a közszférában dolgozók fizetésére is hatással volt. Egy kezdő tanári fizetés havonta 25 ezer forintnak felel meg, ezért sorra hagyják el az iskolákat a tanárok, közülük a magyar nyelvű tanárok pótlása szinte megoldhatatlan, ez veszélyezteti magyar közösségek fennmaradását is.
17 tanár hagyta el Kárpátalján csak a csongori tantestületet az alacsony fizetésük miatt - tudta meg az Átlátszó Oktatás. Az orosz-ukrán konfliktus miatt bedőlt az ország gazdasága, a tanári fizetések a 2010-es szinthez képest most nagyjából a felét érik, hiába emelték a fizetéseket, az infláció sokkal nagyobb mértékű volt. 14 ezer forint a minimálbér, az átlag tanári fizetés 32 ezer forint, de a pályakezdők ennél is kevesebbet kereshetnek.
Úgy tudni, hogy sok magyar tanár már a 2010-es állampolgársági törvényt követően elhagyták szülőföldjüket és Magyarországra jöttek. Egy matematika-fizika szakos tanár 25 évet dolgozott egy magyar iskolában, majd miután könnyített eljárásban állampolgárságot szerzett, otthagyta a közösséget, és munkaévei beszámításával már 220 ezer forintért dolgozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elmondása szerint nem térne vissza. Az átlagos magyar tanári fizetés 160 ezer forint, ez ötszöröse-hatszorosa az ukrán tanári fizetéseknek.
A többi tanár megpróbál más jövedelemre is szert tenni, iskola előtt vagy után vállalnak részmunkaidős állásokat. A szerencsésebbek irodai munkát végeznek mellette, de valakik a földeken dolgoznak, ráadásul a feketézés, így az üzemanyag csempészés is felütötte a fejét - az ukrán feketegazdaság "virágzik" a válság óta.
A portál értesülései szerint a magyarok helyét ukránok veszik át, ez érthető, hiszen korlátozottabbak a lehetőségeik, mint a Magyarországra költöző magyar társaiknak. A csongori iskola igazgatója - egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke -, Nagy Sándor úgy véli, hogy jövőre teljesen meg is szűnhet a magyar nyelvű oktatás a településen, mert nincs magyar utánpótlás a tanári karban.
A helyzet a gyerekek lehetőségeit is rontja, ugyanis a zárt, magyar nyelvű közösségekben az ukrán nyelv oktatása rossz minőségű, a magyarok helyére érkező ukrán tanárokat nem értik a gyerekek, így nem is tudnak tanulni, nem lesznek képesek olyan tudásra szert tenni, amivel megállhatnak a munkaerőpiacon. Hosszabb távon viszont a magyar nyelvű oktatás szorulhat ki az iskolákból.
Az elvándorlás a gyerekeket is érinti. Mivel az ungvári egyetemen vagy a beregszászi főiskolán való továbbtanuláshoz is ukrán nyelvű vizsgát kell tenniük, inkább választják a magyar állampolgárságot és az elvándorlást. A beregszászi főiskolán a helyben diplomát szerzők száma 2010-ben 400 hallgató fölött volt, ez 2015-re 150 körüli számra csökkent.
Az elvándorlási folyamat és a magyar nyelvű oktatás helyzet miatt megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy terveznek-e reagálni a jelenségre.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
