Megroppant Ukrajna gazdasága, ami a közszférában dolgozók fizetésére is hatással volt. Egy kezdő tanári fizetés havonta 25 ezer forintnak felel meg, ezért sorra hagyják el az iskolákat a tanárok, közülük a magyar nyelvű tanárok pótlása szinte megoldhatatlan, ez veszélyezteti magyar közösségek fennmaradását is.
17 tanár hagyta el Kárpátalján csak a csongori tantestületet az alacsony fizetésük miatt - tudta meg az Átlátszó Oktatás. Az orosz-ukrán konfliktus miatt bedőlt az ország gazdasága, a tanári fizetések a 2010-es szinthez képest most nagyjából a felét érik, hiába emelték a fizetéseket, az infláció sokkal nagyobb mértékű volt. 14 ezer forint a minimálbér, az átlag tanári fizetés 32 ezer forint, de a pályakezdők ennél is kevesebbet kereshetnek.
Úgy tudni, hogy sok magyar tanár már a 2010-es állampolgársági törvényt követően elhagyták szülőföldjüket és Magyarországra jöttek. Egy matematika-fizika szakos tanár 25 évet dolgozott egy magyar iskolában, majd miután könnyített eljárásban állampolgárságot szerzett, otthagyta a közösséget, és munkaévei beszámításával már 220 ezer forintért dolgozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elmondása szerint nem térne vissza. Az átlagos magyar tanári fizetés 160 ezer forint, ez ötszöröse-hatszorosa az ukrán tanári fizetéseknek.
A többi tanár megpróbál más jövedelemre is szert tenni, iskola előtt vagy után vállalnak részmunkaidős állásokat. A szerencsésebbek irodai munkát végeznek mellette, de valakik a földeken dolgoznak, ráadásul a feketézés, így az üzemanyag csempészés is felütötte a fejét - az ukrán feketegazdaság "virágzik" a válság óta.
A portál értesülései szerint a magyarok helyét ukránok veszik át, ez érthető, hiszen korlátozottabbak a lehetőségeik, mint a Magyarországra költöző magyar társaiknak. A csongori iskola igazgatója - egyben a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke -, Nagy Sándor úgy véli, hogy jövőre teljesen meg is szűnhet a magyar nyelvű oktatás a településen, mert nincs magyar utánpótlás a tanári karban.
A helyzet a gyerekek lehetőségeit is rontja, ugyanis a zárt, magyar nyelvű közösségekben az ukrán nyelv oktatása rossz minőségű, a magyarok helyére érkező ukrán tanárokat nem értik a gyerekek, így nem is tudnak tanulni, nem lesznek képesek olyan tudásra szert tenni, amivel megállhatnak a munkaerőpiacon. Hosszabb távon viszont a magyar nyelvű oktatás szorulhat ki az iskolákból.
Az elvándorlás a gyerekeket is érinti. Mivel az ungvári egyetemen vagy a beregszászi főiskolán való továbbtanuláshoz is ukrán nyelvű vizsgát kell tenniük, inkább választják a magyar állampolgárságot és az elvándorlást. A beregszászi főiskolán a helyben diplomát szerzők száma 2010-ben 400 hallgató fölött volt, ez 2015-re 150 körüli számra csökkent.
Az elvándorlási folyamat és a magyar nyelvű oktatás helyzet miatt megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy terveznek-e reagálni a jelenségre.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
