Mégsem lesznek önállóbbak az iskolák az új Klikkel?

Az iskolák vezetése ezután is csak nagyon kevés dologban dönthet önállóan, pedig a Klik átalakításánál pont ennek ellenkezőjét ígérték.

  • Eduline
Túry Gergely

Bár korábban azt ígérték a Klik átalakulásával kapcsolatban, hogy ezután az iskolaigazgatók jóval szélesebb körben dönthetnek önállóan az eddiginél, ez mégsem volúsul meg - erről ír a Magyar Nemzet.

A lap egy előadás anyagát szerezte meg, mely szerint Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Központ vezetője az egyik tankerületben beszél az új szabályokról.

Az iskolák költségvetését a lap szerint továbbra is a központ és a tankerületek fogják megtervezni, a munkáltatói jogkört a tankerületek gyakorolják, és itt döntenek majd a gazdálkodást és a személyügyi adminisztrációs kérdésekben is.

Levelet ír az oktatási államtitkár: készülnek a változások

A gazdálkosádi önállóság csak a tankerület által megszabott esetekben és költségvetési keretek között valósulhat meg. A lap szerint az intézmények kizárólag a kis értékű beszerzésekben járhatnak el önállóan.

A munkáltatói jogkörök tekintetében bár javasolatot tehet az igazgató, ezzel ellentétes döntést is hozhat a központ. Ez azon esetekben fordulhat elő, amikor a tankerület és az igazgató nem ért egyet egy döntéssel kapcsolatban.

Szintén érdekes, hogy az igazgatók csak olyan esetekben gyakorolhatnak munkáltatói jogokat, ha nincs költségvetési vonzata. Így például elrendelhetnek helyettesítést, de csak akkor, ha nem jár helyettesítési díj megállapításával - írja a lap.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.