Meglepő összefüggés: jobbak természettudományból azok, akik sokat sportolnak

Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint. Lényeges összefüggés tapasztalható a sport rendszeressége és az osztályzatok között - áll a skót Dundee Egyetem kedden megjelent tanulmányában. Különösen a lányok természettudományos tantárgyakban mutatott teljesítménye javult a mozgással.

A kutatók csaknem ötezer 11 évesnél vizsgálták egy héten át a testi aktivitás mértékét. Ezután összehasonlították a résztvevők teljesítményét tizenegy, tizenhárom és tizenhat éves korukban angol, matematika és természettudományos tantárgyakból. 

Azok a tinik, akik már 11 éves korukban viszonylag sokat sportoltak, mindhárom tantárgyban jobb jegyeket kaptak minden életkorban, mint a kevésbé aktívak. Tizenhat éves korig az osztályzatok a sportolás mértékével arányosan javultak. 

Ráadásul az is kiderült, hogy annál jobb a teljesítmény, minél korábban kezdenek el sportolni a tanulók. A fiúknál napi 17 perces mozgás már eredménnyel jár, a lányoknál pedig tizenkét perc is elég.

A lányok esetében a mozgás hatása elsősorban a természettudományos tárgyakban mutatkozott meg. "Ez fontos eredmény, különösen a brit és európai aktuális politika fényében, amely támogatni kívánja a nők természettudományokban való jelenlétét" - vélik a British Journal of Sports Medicine című lap oldalán megjelent tanulmány szerzői.

A tudósok a diákok edzettségének kiértékelésekor a sporton kívül egyéb tényezőket is figyelembe vettek, például hogy anyjuk a terhesség ideje alatt dohányzott-e, a baba megfelelő súllyal született-e, és a diák eljutott-e már a pubertáskorba. A kutatásban résztvevők gazdasági és szociális hátterét is tekintetbe vették.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.