Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint.
Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint. Lényeges összefüggés tapasztalható a sport rendszeressége és az osztályzatok között - áll a skót Dundee Egyetem kedden megjelent tanulmányában. Különösen a lányok természettudományos tantárgyakban mutatott teljesítménye javult a mozgással.
A kutatók csaknem ötezer 11 évesnél vizsgálták egy héten át a testi aktivitás mértékét. Ezután összehasonlították a résztvevők teljesítményét tizenegy, tizenhárom és tizenhat éves korukban angol, matematika és természettudományos tantárgyakból.
Azok a tinik, akik már 11 éves korukban viszonylag sokat sportoltak, mindhárom tantárgyban jobb jegyeket kaptak minden életkorban, mint a kevésbé aktívak. Tizenhat éves korig az osztályzatok a sportolás mértékével arányosan javultak.
Ráadásul az is kiderült, hogy annál jobb a teljesítmény, minél korábban kezdenek el sportolni a tanulók. A fiúknál napi 17 perces mozgás már eredménnyel jár, a lányoknál pedig tizenkét perc is elég.
A lányok esetében a mozgás hatása elsősorban a természettudományos tárgyakban mutatkozott meg. "Ez fontos eredmény, különösen a brit és európai aktuális politika fényében, amely támogatni kívánja a nők természettudományokban való jelenlétét" - vélik a British Journal of Sports Medicine című lap oldalán megjelent tanulmány szerzői.
A tudósok a diákok edzettségének kiértékelésekor a sporton kívül egyéb tényezőket is figyelembe vettek, például hogy anyjuk a terhesség ideje alatt dohányzott-e, a baba megfelelő súllyal született-e, és a diák eljutott-e már a pubertáskorba. A kutatásban résztvevők gazdasági és szociális hátterét is tekintetbe vették.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
