Meglepő összefüggés: jobbak természettudományból azok, akik sokat sportolnak

Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

Észrevehetően javíthatja a tinédzserek iskolai teljesítményét a rendszeres sport egy tanulmány szerint. Lényeges összefüggés tapasztalható a sport rendszeressége és az osztályzatok között - áll a skót Dundee Egyetem kedden megjelent tanulmányában. Különösen a lányok természettudományos tantárgyakban mutatott teljesítménye javult a mozgással.

A kutatók csaknem ötezer 11 évesnél vizsgálták egy héten át a testi aktivitás mértékét. Ezután összehasonlították a résztvevők teljesítményét tizenegy, tizenhárom és tizenhat éves korukban angol, matematika és természettudományos tantárgyakból. 

Azok a tinik, akik már 11 éves korukban viszonylag sokat sportoltak, mindhárom tantárgyban jobb jegyeket kaptak minden életkorban, mint a kevésbé aktívak. Tizenhat éves korig az osztályzatok a sportolás mértékével arányosan javultak. 

Ráadásul az is kiderült, hogy annál jobb a teljesítmény, minél korábban kezdenek el sportolni a tanulók. A fiúknál napi 17 perces mozgás már eredménnyel jár, a lányoknál pedig tizenkét perc is elég.

A lányok esetében a mozgás hatása elsősorban a természettudományos tárgyakban mutatkozott meg. "Ez fontos eredmény, különösen a brit és európai aktuális politika fényében, amely támogatni kívánja a nők természettudományokban való jelenlétét" - vélik a British Journal of Sports Medicine című lap oldalán megjelent tanulmány szerzői.

A tudósok a diákok edzettségének kiértékelésekor a sporton kívül egyéb tényezőket is figyelembe vettek, például hogy anyjuk a terhesség ideje alatt dohányzott-e, a baba megfelelő súllyal született-e, és a diák eljutott-e már a pubertáskorba. A kutatásban résztvevők gazdasági és szociális hátterét is tekintetbe vették.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.