Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői...
Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén – tudta meg az fn24.hu. A hírportálnak nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint a miniszterelnök mindenkit meglepett azzal, hogy kijelentette, érdemes elgondolkodni az alapfokú oktatás meghosszabbításán.
A kilencosztályos általános iskola ötletgazdája ráadásul Pokorni Zoltán, aki a frakcióülésen rendre alulmaradt Hoffmann Rózsával szemben. Az oktatási államtitkár már márciusban kijelentette, hogy nem ért egyet a fideszes oktatáspolitikus javaslatával, mert nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok csak 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.
Kilencosztályos iskola: van, ahol működik
Pokorni szerint a változtatásra azért lenne szükség, mert a magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük.
„Kérdés, hogy milyen lenne az alapfokú oktatás belső tagoltsága” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Halász Gábor oktatáskutató, aki „furcsa iránynak” tartja, hogy Pokorni Zoltán az alsó helyett a felső tagozatot toldaná meg egy évvel, vagy 4+5-ös rendszerben gondolkodik. „Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek” – mondta.
A Pokorni-féle javaslat szépséghibái közé tartozik az is, hogy kilenc évfolyamos általános iskolával számol, nem pedig egy öt-hat évfolyamos alapiskolával és egy három-négy évfolyamos alsó-középfokú iskolával. Pedig Halász Gábor szerint ez utóbbi megoldás nemcsak olcsóbb, de jobban is működik.
| Csehország, Lengyelország - már bevezették |
Csehország a kilencvenes években egységes, kilencéves általános iskolákra váltott, míg Lengyelország két külön intézménycsoportot hozott létre, egy hatéves általános iskolát és egy hároméves alsó-középfokú iskolát. A két ország oktatási rendszere nagyjából ugyanonnan indult, a lengyel diákok teljesítménye azonban az elmúlt években kiemelkedővé vált. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
