Meglepő fordulat: mégis kilencosztályos lehet az általános iskola?

Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői...

  • Eduline

Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén – tudta meg az fn24.hu. A hírportálnak nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint a miniszterelnök mindenkit meglepett azzal, hogy kijelentette, érdemes elgondolkodni az alapfokú oktatás meghosszabbításán.

Mégsem vetették el a kilencosztályos általános iskola ötletét. Ballagás 14 éves helyett 15 éves korban?
Túry Gergely

A kilencosztályos általános iskola ötletgazdája ráadásul Pokorni Zoltán, aki a frakcióülésen rendre alulmaradt Hoffmann Rózsával szemben. Az oktatási államtitkár már márciusban kijelentette, hogy nem ért egyet a fideszes oktatáspolitikus javaslatával, mert nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok csak 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.

Kilencosztályos iskola: van, ahol működik

Pokorni szerint a változtatásra azért lenne szükség, mert a magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük.

„Kérdés, hogy milyen lenne az alapfokú oktatás belső tagoltsága” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Halász Gábor oktatáskutató, aki „furcsa iránynak” tartja, hogy Pokorni Zoltán az alsó helyett a felső tagozatot toldaná meg egy évvel, vagy 4+5-ös rendszerben gondolkodik. „Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek” – mondta.

A Pokorni-féle javaslat szépséghibái közé tartozik az is, hogy kilenc évfolyamos általános iskolával számol, nem pedig egy öt-hat évfolyamos alapiskolával és egy három-négy évfolyamos alsó-középfokú iskolával. Pedig Halász Gábor szerint ez utóbbi megoldás nemcsak olcsóbb, de jobban is működik.

Csehország, Lengyelország - már bevezették

Csehország a kilencvenes években egységes, kilencéves általános iskolákra váltott, míg Lengyelország két külön intézménycsoportot hozott létre, egy hatéves általános iskolát és egy hároméves alsó-középfokú iskolát. A két ország oktatási rendszere nagyjából ugyanonnan indult, a lengyel diákok teljesítménye azonban az elmúlt években kiemelkedővé vált.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.