Meglepő fordulat: mégis kilencosztályos lehet az általános iskola?

Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői...

  • Eduline

Megfontolandónak nevezte a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésének ötletét Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén – tudta meg az fn24.hu. A hírportálnak nyilatkozó kormánypárti képviselők szerint a miniszterelnök mindenkit meglepett azzal, hogy kijelentette, érdemes elgondolkodni az alapfokú oktatás meghosszabbításán.

Mégsem vetették el a kilencosztályos általános iskola ötletét. Ballagás 14 éves helyett 15 éves korban?
Túry Gergely

A kilencosztályos általános iskola ötletgazdája ráadásul Pokorni Zoltán, aki a frakcióülésen rendre alulmaradt Hoffmann Rózsával szemben. Az oktatási államtitkár már márciusban kijelentette, hogy nem ért egyet a fideszes oktatáspolitikus javaslatával, mert nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok csak 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.

Kilencosztályos iskola: van, ahol működik

Pokorni szerint a változtatásra azért lenne szükség, mert a magyar diákok alig több mint 4900 órában tanulnak közismereti tárgyakat az általános iskolában, pedig jóval több ismétlésre és gyakorlásra lenne szükségük.

„Kérdés, hogy milyen lenne az alapfokú oktatás belső tagoltsága” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Halász Gábor oktatáskutató, aki „furcsa iránynak” tartja, hogy Pokorni Zoltán az alsó helyett a felső tagozatot toldaná meg egy évvel, vagy 4+5-ös rendszerben gondolkodik. „Minél hosszabb az alapozó szakasz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a diákok birtokába kerülnek a sikeres tanuláshoz szükséges képességeknek” – mondta.

A Pokorni-féle javaslat szépséghibái közé tartozik az is, hogy kilenc évfolyamos általános iskolával számol, nem pedig egy öt-hat évfolyamos alapiskolával és egy három-négy évfolyamos alsó-középfokú iskolával. Pedig Halász Gábor szerint ez utóbbi megoldás nemcsak olcsóbb, de jobban is működik.

Csehország, Lengyelország - már bevezették

Csehország a kilencvenes években egységes, kilencéves általános iskolákra váltott, míg Lengyelország két külön intézménycsoportot hozott létre, egy hatéves általános iskolát és egy hároméves alsó-középfokú iskolát. A két ország oktatási rendszere nagyjából ugyanonnan indult, a lengyel diákok teljesítménye azonban az elmúlt években kiemelkedővé vált.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.