Az elmúlt években a világ több mint hetven országában követtek el támadásokat oktatási intézmények ellen, és ért elsősorban diáklányokat erőszak, fenyegetés és egyéb sérelem amiatt, mert iskolába jártak - derül ki az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hétfőn közzétett beszámolójából.
Az ENSZ adatai szerint egyedül 2012-ben több mint 3600 különböző támadást követtek el oktatási intézmények, tanárok és diákok ellen. A jelentés szerint a lányok, valamint a nemek közötti egyenlőséget hirdető oktatók voltak legtöbbször a támadások célpontjai. A beszámoló szerzői arra mutattak rá, hogy az oktatásban részt vevő fiatal nők elleni erőszakos cselekmények száma bizonyos országokban aggasztó módon megnőtt.
Az ENSZ-jelentés emlékeztetett arra, hogy tavaly december 16-án merényletet követtek el egy pesavari katonai iskola ellen Pakisztánban, s a támadásban százötvenen - köztük 132 diák - vesztették életüket. Tavaly áprilisban a nigériai Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport - a szervezet neve hausza nyelven azt jelenti, hogy tilos a nyugati oktatás - több mint kétszáz diáklányt hurcolt el a nigériai Chibok faluból. Emellett a beszámoló kitért a pakisztáni Malala Juszafzaira, a 2014-es Nobel-békedíj fiatal győztesére és a lányok oktatásáért síkra szálló aktivistára, akit 2012-ben emberi jogi tevékenysége miatt megpróbáltak megölni a tálibok.
2009 és 2014 között egyebek mellett a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Salvadorban, Haitin, Indonéziában, Irakban, Maliban, Mianmarban, a Fülöp-szigeteken és Szíriában támadtak diáklányokra és tanárokra.
A világszervezet sajnálattal szögezte le, hogy az iskolák nem számítanak manapság biztonságos tartózkodási helynek. Ennek az ENSZ szerint főleg a nőkre nézve messzemenő következményei vannak, mivel azok a lányok, akik kimaradnak az iskolából az őket érő esetleges atrocitások vagy a félelem miatt, könnyebben válnak családon belüli erőszak, kényszerházasság vagy egyéb bűncselekmény áldozatául.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
