Megalakult a Nemzeti Tankönyvtanács

Megalakult hétfőn a Nemzeti Tankönyvtanács testülete, amelynek alapvető feladata a tankönyvekre vonatkozó döntések előkészítése, valamint a tankönyvek rövid- és középtávú fejlesztési irányainak meghatározása - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága az MTI-vel.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Az MTI kérdésére közölték, hogy a tankönyvtanács elnökévé Károly Krisztinát, az ELTE oktatóját választották. Az államtitkárság közleménye szerint a tankönyvi engedélyezési folyamatba beépülő új testület szakmai kontrolljával is erősíti a garanciát a köznevelési tankönyvek megfelelő minőségére. A testület működését és a koordinációs feladatok ellátását az Oktatási Hivatalhoz rendelt titkárság segíti - írták.

A vonatkozó, tavaly decemberi rendelet szerint a tanács 13 tagból áll, közülük hat tagot az oktatásért felelős miniszter jelöl. A testület további tagjait a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg, és a szakminiszter öt évre nevezi ki.

A tanács figyelemmel kíséri a nemzeti köznevelés tartalmi tantervi fejlesztési folyamatait, és elemzi az iskolák új és használt tankönyvekkel, pedagógus-kézikönyvekkel történő ellátásának helyzetét. A testület feladata - a tankönyvjegyzék alapján - nyomon követni az iskolák számára rendelkezésre álló tankönyvkínálatot, éves tankönyvfejlesztési terv készítése és a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban való részvétel is.

Az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős tárgyalás után fogadta el azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák a fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.

Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.