Megalakult a Nemzeti Tankönyvtanács

Megalakult hétfőn a Nemzeti Tankönyvtanács testülete, amelynek alapvető feladata a tankönyvekre vonatkozó döntések előkészítése, valamint a tankönyvek rövid- és középtávú fejlesztési irányainak meghatározása - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága az MTI-vel.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Az MTI kérdésére közölték, hogy a tankönyvtanács elnökévé Károly Krisztinát, az ELTE oktatóját választották. Az államtitkárság közleménye szerint a tankönyvi engedélyezési folyamatba beépülő új testület szakmai kontrolljával is erősíti a garanciát a köznevelési tankönyvek megfelelő minőségére. A testület működését és a koordinációs feladatok ellátását az Oktatási Hivatalhoz rendelt titkárság segíti - írták.

A vonatkozó, tavaly decemberi rendelet szerint a tanács 13 tagból áll, közülük hat tagot az oktatásért felelős miniszter jelöl. A testület további tagjait a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács delegálja. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg, és a szakminiszter öt évre nevezi ki.

A tanács figyelemmel kíséri a nemzeti köznevelés tartalmi tantervi fejlesztési folyamatait, és elemzi az iskolák új és használt tankönyvekkel, pedagógus-kézikönyvekkel történő ellátásának helyzetét. A testület feladata - a tankönyvjegyzék alapján - nyomon követni az iskolák számára rendelkezésre álló tankönyvkínálatot, éves tankönyvfejlesztési terv készítése és a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban való részvétel is.

Az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős tárgyalás után fogadta el azt a törvényt, amely 2014. január elsejétől állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák a fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.

Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.