Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható...
Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható különbségeknek. A szülői választás nagyon jelentős szegregációs nyomás - mutatott rá az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Kitért arra, hogy a nagyobb tankerületek kialakítása évek óta napirenden van, egy nagyobb rendszerben ugyanis inkább van eszköz az egyenlőtlenségek ellensúlyozásra, nem sértve a szabad iskolaválasztást.
Az alapítványi és magánintézmények finanszírozásáról azt mondta: "az nem jó, hogy ködben kell autót vezetni", nem helyénvaló, hogy november 23-án nem tudható, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket. Szerinte ez megoldható, és nem is nagyon bonyolult.
Azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény azt rögzíti, az oktatás közszolgálat, azt mondta: az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen "bóvlit adni" az oktatásban sem. Az, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma. Az elmúlt húsz évben olyan rendszer jött létre, amely részleges finanszírozottságot biztosított a nem állami intézményeknek, de elismerte, hogy az alapnormatíva jár nekik is, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az államnak azt ugyanakkor joga van megmondani, hogy egy közszolgáltatást hogyan szervez meg - jegyezte meg.
A volt oktatási miniszter a szabad iskolaválasztást védendő értéknek tartotta, de felhívta a figyelmet a jól működő finn oktatási rendszerre is, ahol ez nincs jelen. Beszélt arról is, hogy a pedagógusi életpályamodell egy stratégiai fordulat jelszava volt, amikor 12 éve, oktatási minisztersége idején kidolgozták, és nem kizárólag a béremelésről szólt, hanem négy-öt ponton nyúltak volna hozzá markánsan a rendszerhez.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
