Még mindig zűrzavar van az alapítványi iskolák finanszírozása körül

Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható...

  • MTI
Fazekas István

Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható különbségeknek. A szülői választás nagyon jelentős szegregációs nyomás - mutatott rá az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Kitért arra, hogy a nagyobb tankerületek kialakítása évek óta napirenden van, egy nagyobb rendszerben ugyanis inkább van eszköz az egyenlőtlenségek ellensúlyozásra, nem sértve a szabad iskolaválasztást. 

Az alapítványi és magánintézmények finanszírozásáról azt mondta: "az nem jó, hogy ködben kell autót vezetni", nem helyénvaló, hogy november 23-án nem tudható, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket. Szerinte ez megoldható, és nem is nagyon bonyolult.

Azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény azt rögzíti, az oktatás közszolgálat, azt mondta: az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen "bóvlit adni" az oktatásban sem. Az, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma. Az elmúlt húsz évben olyan rendszer jött létre, amely részleges finanszírozottságot biztosított a nem állami intézményeknek, de elismerte, hogy az alapnormatíva jár nekik is, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az államnak azt ugyanakkor joga van megmondani, hogy egy közszolgáltatást hogyan szervez meg - jegyezte meg. 

A volt oktatási miniszter a szabad iskolaválasztást védendő értéknek tartotta, de felhívta a figyelmet a jól működő finn oktatási rendszerre is, ahol ez nincs jelen. Beszélt arról is, hogy a pedagógusi életpályamodell egy stratégiai fordulat jelszava volt, amikor 12 éve, oktatási minisztersége idején kidolgozták, és nem kizárólag a béremelésről szólt, hanem négy-öt ponton nyúltak volna hozzá markánsan a rendszerhez. 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.