Még mindig 1600 tankönyv hiányzik az iskolákból

Három és fél hónappal a tanévkezdés után még több mint másfél ezer kötet pótlását várja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) az állami tulajdonba vett két nagy kiadótól, az Apáczai Kiadótól és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadótól - írta keddi számában a Magyar Nemzet.

  • MTI
Fazekas István

A lap azt írta: beszállították a Kellónak a készleten lévő összes tankönyvet a kiadók, ennek ellenére december közepére a könyvek egy része még mindig nem jutott el az iskolákba, sőt még a terjesztőhöz sem. 

Az állami tankönyvfejlesztésért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a lapot úgy tájékoztatta, a kísérleti tankönyvek kiszállítása hiánytalanul megtörtént, azokat a Kello már korábban eljuttatta az érintett mintegy 1500 iskolának. A készeleten levő tankönyveklre leadott rendeléseket októberben teljesítette az OFI, valamint az állami tulajdonba vett Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó is. A két utóbbi cégtől ugyanakkor még mindig vár a Kello összesen 1600 kötetet, ezekből újakat kell nyomtatni, mert nem készült belőlük elég példány. 

Az OFI hangsúlyozta: azon könyvek esetében, ahol elfogyott a kiadók készlete, már elindították az utángyártást, így a kötetek még decemberben eljutnak a Kellóhoz. A Magyar Nemzet azt írta: az OFI válaszából kiderült az is, hogy a még hiányzó könyvek aránya összességében elenyésző, az iskolák ugyanis 11 841 949 könyvet igényeltek az alap- és pótrendelések során. 

 A Kello megerősítette a lapnak a hiányzó könyvekre vonatkozó 1600-as számot, s kiemelték: azonnal szállítják az érintett intézményekbe a példányokat, amint beérkeznek a cég raktáraiba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.