Még az is lehet, hogy ismét lázadás tör ki az oktatásban

Legalábbis a Policy Agenda elemzőcég szerint ilyen következménye is lehet, hogy a rossz PISA-eredményeket a tanárokon akarja elverni a kormány.

  • Eduline

A 168 óra szemlézte a Policy Agenda elemzését, amit a PISA-tesztek eredményét és annak kormányzati kommunikáciuóját értékelte.

Az elemzés arról ír, hogy 2016 elején találkozott a szülők és a tanárok érdeke, és a miskolci levél (amit a Herman Ottó Gimnázium Pilz Olivér vezette közalkalmazotti tanácsa írt és hozott nyilvánosságra) feltüzelte a társadalmat. A tiltakozások azonban a tanév végével alábbhagytak, és ősszel sem kaptak új erőre.

Az elemzés szerint most ismét szikrát adhat a tiltakozásoknak az, ahogyan a kormány kezeli a pocsék PISA-eredményeket. A kormányzati kommunikáció most nagyjából ott tart, hogy a tanárok és a diákok hibásak a romló eredményekért, és nem az oktatási rendszer. (Bár ezt a képet némileg árnyalta tegnap Palkovics László államtitkár.)

Az írás szerint karácsony előtt már nem lehet mozgósítani, és kérdés, hogy januárban még napirenden lesz-e a téma, és lesz-e ennek komoly hatása.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.