Még az is lehet, hogy ismét lázadás tör ki az oktatásban

Legalábbis a Policy Agenda elemzőcég szerint ilyen következménye is lehet, hogy a rossz PISA-eredményeket a tanárokon akarja elverni a kormány.

  • Eduline

A 168 óra szemlézte a Policy Agenda elemzését, amit a PISA-tesztek eredményét és annak kormányzati kommunikáciuóját értékelte.

Az elemzés arról ír, hogy 2016 elején találkozott a szülők és a tanárok érdeke, és a miskolci levél (amit a Herman Ottó Gimnázium Pilz Olivér vezette közalkalmazotti tanácsa írt és hozott nyilvánosságra) feltüzelte a társadalmat. A tiltakozások azonban a tanév végével alábbhagytak, és ősszel sem kaptak új erőre.

Az elemzés szerint most ismét szikrát adhat a tiltakozásoknak az, ahogyan a kormány kezeli a pocsék PISA-eredményeket. A kormányzati kommunikáció most nagyjából ott tart, hogy a tanárok és a diákok hibásak a romló eredményekért, és nem az oktatási rendszer. (Bár ezt a képet némileg árnyalta tegnap Palkovics László államtitkár.)

Az írás szerint karácsony előtt már nem lehet mozgósítani, és kérdés, hogy januárban még napirenden lesz-e a téma, és lesz-e ennek komoly hatása.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.