A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Maruzsa Zoltán kifejtette: a tervezett intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, jelentős mértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik.
Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a részvétel támogatását célnyelvi országokban való továbbképzéseken, nyári egyetemeken, célnyelvi területekre irányuló kirándulások szervezésének támogatását középiskolások számára, valamint több anyanyelvi lektor meghívását a köznevelés rendszerébe.
A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegennyelvtudásról és -oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-től 5-ig tartó skálán 4,38-as átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából milyen fontosnak tartják a nyelvtudást.
Kitért arra is, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez komoly előrelépés, de európai összehasonlításban olyan adat, ami további intézkedésekre ösztönöz.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az is látszik, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Megjegyezte: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma - bármely kerettantervet néznek - 924 óra, ennek elvileg egy középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne. A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.
Kitért arra, hogy a szakgimnáziumokban a kéttanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, de nem élnek kellően ezzel az intézményekben. Megjegyezte: a fenntartó feladata, hogy ezt jobban összehozzák.
A helyettes államtitkár beszélt az idegen nyelvtudás és a digitális kompetenciák munkaerő-piaci jelentőségéről, kiemelve: bármely ágazat, szakma szempontjából fontos, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel az ismeretekkel. Beszámolt arról, hogy a szakgimnáziumokban a 11-12. évfolyamon 120 órás beszéd-centrikus tanfolyamokat indítottak, emellett folytatódik a diplomamentő program is, változatlanul nagy érdeklődés mellett.
Indítottak olyan programokat is, amelyekkel a vállalatok a munkavállalókat nyelvi képzésben részesíthetik. A szakgimnáziumi fejlesztésekre 8 milliárd, a vállalati képzések fejlesztésére 20 milliárd a keret, amelyet ilyen célokra is felhasználhatnak. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: közel 150 iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérték a reprezentatív felmérésben. Megkérdeztek továbbá intézményvezetőket, pedagógusokat, és speciális körkén szaktanácsadókat is. A kutatásból fakadó lehetséges megoldásokról, felmerülő kérdésekről csütörtökön szakmai konferenciát tartottak az ELTE-n.
Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei
Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
