A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Maruzsa Zoltán kifejtette: a tervezett intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, jelentős mértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik.
Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a részvétel támogatását célnyelvi országokban való továbbképzéseken, nyári egyetemeken, célnyelvi területekre irányuló kirándulások szervezésének támogatását középiskolások számára, valamint több anyanyelvi lektor meghívását a köznevelés rendszerébe.
A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegennyelvtudásról és -oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-től 5-ig tartó skálán 4,38-as átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából milyen fontosnak tartják a nyelvtudást.
Kitért arra is, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez komoly előrelépés, de európai összehasonlításban olyan adat, ami további intézkedésekre ösztönöz.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az is látszik, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Megjegyezte: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma - bármely kerettantervet néznek - 924 óra, ennek elvileg egy középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne. A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.
Kitért arra, hogy a szakgimnáziumokban a kéttanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, de nem élnek kellően ezzel az intézményekben. Megjegyezte: a fenntartó feladata, hogy ezt jobban összehozzák.
A helyettes államtitkár beszélt az idegen nyelvtudás és a digitális kompetenciák munkaerő-piaci jelentőségéről, kiemelve: bármely ágazat, szakma szempontjából fontos, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel az ismeretekkel. Beszámolt arról, hogy a szakgimnáziumokban a 11-12. évfolyamon 120 órás beszéd-centrikus tanfolyamokat indítottak, emellett folytatódik a diplomamentő program is, változatlanul nagy érdeklődés mellett.
Indítottak olyan programokat is, amelyekkel a vállalatok a munkavállalókat nyelvi képzésben részesíthetik. A szakgimnáziumi fejlesztésekre 8 milliárd, a vállalati képzések fejlesztésére 20 milliárd a keret, amelyet ilyen célokra is felhasználhatnak. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: közel 150 iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérték a reprezentatív felmérésben. Megkérdeztek továbbá intézményvezetőket, pedagógusokat, és speciális körkén szaktanácsadókat is. A kutatásból fakadó lehetséges megoldásokról, felmerülő kérdésekről csütörtökön szakmai konferenciát tartottak az ELTE-n.
Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei
Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
