Magyarországon érzik magukat legjobban a cserediákok

A nemzetközi diákcseréket szervező AFS magyarországi szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt tavaly egy 50 országra kiterjedő felmérés szerint.

  • MTI
Fazekas István

A szervezet összegzése szerint a felmérésben - 6-12 hónapos diákcsere programokban szerzett benyomásaik alapján - cserediákok, fogadó és küldő családok, cserediákokat fogadó iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét. Az 50 ország helyi szervezetének minőségét összehasonlító rangsorban az AFS Magyarország 93 százalékos teljesítménnyel végzett az élen.

Az éves felmérésekben a válaszadók többek között olyan tényezőket minősítenek, mint a fogadó és küldő családok közötti információáramlás, a helyi programok szervezettsége és a csereév hasznossága. A 2013-as felmérésében a legjobbnak bizonyult AFS Magyarország mögött második helyen az AFS columbiai, harmadikon pedig a spanyolországi szervezet végzett, olyan fejlett országokat maguk mögé utasítva, mint például Ausztria, Svájc és Japán.

A külföldiek egyöntetű véleménye szerint Magyarországon nagyon jó élmények, benyomások és tapasztalatok várnak a cserediákokra, mert a magyar fogadó családok nagyon gondoskodóak, odafigyelnek a külföldi cserediákra, csakúgy mint saját gyerekeikre. Ugyanakkor, amikor a magyar gyerekek vesznek részt csereprogramon, a magyar szülőket esetenként túlzott odafigyelés, aggódás jellemzi, amiért a tanácsosnál intenzívebb kapcsolatot tartanak fenn a diákkal. Ez viszont sajnos nem segíti elő a beilleszkedést, hátráltatja azt, hogy a diák az új környezetével és annak történéseivel foglalkozzon. Tehát amiben hazai pályán jók vagyunk, az gyakran visszaüt idegenben - foglalta össze a felmérés leglényegesebb tapasztalatait Bangáné Jarecsni Rita, az AFS magyarországi vezetője.

Az összegzés kitér arra is: az idei, 2013-2014-es tanévben 104 külföldi diák tölti tanévét hazánkban önkéntes befogadó családoknál. Ezzel párhuzamosan a világ 27 országában 89 magyar középiskolás és egyetemista diák vesz részt csereprogramon az AFS szervezésében.

Míg korábban a magyar kiutazók körében olyan egzotikus országok is keresettek voltak, mint például Dominika vagy Costa Rica, az idei évben az Egyesült Államok és Németország bizonyult a legnépszerűbbnek. Míg a magyar gyerekek pragmatikusak és elsősorban angolszász országokba vágynak, addig az AFS sokéves tapasztalatai szerint hazánk a törökök, olaszok, németek, japánok és thaiok körében népszerű célpont.

Az AFS a világ egyik legnagyobb és legrégebbi diákcsere-szervezete, amelyet a világháborúkat követően, 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg több mint 50 országban működik.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.