Magyarországon érzik magukat legjobban a cserediákok

A nemzetközi diákcseréket szervező AFS magyarországi szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt tavaly egy 50 országra kiterjedő felmérés szerint.

  • MTI
Fazekas István

A szervezet összegzése szerint a felmérésben - 6-12 hónapos diákcsere programokban szerzett benyomásaik alapján - cserediákok, fogadó és küldő családok, cserediákokat fogadó iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét. Az 50 ország helyi szervezetének minőségét összehasonlító rangsorban az AFS Magyarország 93 százalékos teljesítménnyel végzett az élen.

Az éves felmérésekben a válaszadók többek között olyan tényezőket minősítenek, mint a fogadó és küldő családok közötti információáramlás, a helyi programok szervezettsége és a csereév hasznossága. A 2013-as felmérésében a legjobbnak bizonyult AFS Magyarország mögött második helyen az AFS columbiai, harmadikon pedig a spanyolországi szervezet végzett, olyan fejlett országokat maguk mögé utasítva, mint például Ausztria, Svájc és Japán.

A külföldiek egyöntetű véleménye szerint Magyarországon nagyon jó élmények, benyomások és tapasztalatok várnak a cserediákokra, mert a magyar fogadó családok nagyon gondoskodóak, odafigyelnek a külföldi cserediákra, csakúgy mint saját gyerekeikre. Ugyanakkor, amikor a magyar gyerekek vesznek részt csereprogramon, a magyar szülőket esetenként túlzott odafigyelés, aggódás jellemzi, amiért a tanácsosnál intenzívebb kapcsolatot tartanak fenn a diákkal. Ez viszont sajnos nem segíti elő a beilleszkedést, hátráltatja azt, hogy a diák az új környezetével és annak történéseivel foglalkozzon. Tehát amiben hazai pályán jók vagyunk, az gyakran visszaüt idegenben - foglalta össze a felmérés leglényegesebb tapasztalatait Bangáné Jarecsni Rita, az AFS magyarországi vezetője.

Az összegzés kitér arra is: az idei, 2013-2014-es tanévben 104 külföldi diák tölti tanévét hazánkban önkéntes befogadó családoknál. Ezzel párhuzamosan a világ 27 országában 89 magyar középiskolás és egyetemista diák vesz részt csereprogramon az AFS szervezésében.

Míg korábban a magyar kiutazók körében olyan egzotikus országok is keresettek voltak, mint például Dominika vagy Costa Rica, az idei évben az Egyesült Államok és Németország bizonyult a legnépszerűbbnek. Míg a magyar gyerekek pragmatikusak és elsősorban angolszász országokba vágynak, addig az AFS sokéves tapasztalatai szerint hazánk a törökök, olaszok, németek, japánok és thaiok körében népszerű célpont.

Az AFS a világ egyik legnagyobb és legrégebbi diákcsere-szervezete, amelyet a világháborúkat követően, 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg több mint 50 országban működik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.