Magyarországon érzik magukat legjobban a cserediákok

A nemzetközi diákcseréket szervező AFS magyarországi szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt tavaly egy 50 országra kiterjedő felmérés szerint.

  • MTI
Fazekas István

A szervezet összegzése szerint a felmérésben - 6-12 hónapos diákcsere programokban szerzett benyomásaik alapján - cserediákok, fogadó és küldő családok, cserediákokat fogadó iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét. Az 50 ország helyi szervezetének minőségét összehasonlító rangsorban az AFS Magyarország 93 százalékos teljesítménnyel végzett az élen.

Az éves felmérésekben a válaszadók többek között olyan tényezőket minősítenek, mint a fogadó és küldő családok közötti információáramlás, a helyi programok szervezettsége és a csereév hasznossága. A 2013-as felmérésében a legjobbnak bizonyult AFS Magyarország mögött második helyen az AFS columbiai, harmadikon pedig a spanyolországi szervezet végzett, olyan fejlett országokat maguk mögé utasítva, mint például Ausztria, Svájc és Japán.

A külföldiek egyöntetű véleménye szerint Magyarországon nagyon jó élmények, benyomások és tapasztalatok várnak a cserediákokra, mert a magyar fogadó családok nagyon gondoskodóak, odafigyelnek a külföldi cserediákra, csakúgy mint saját gyerekeikre. Ugyanakkor, amikor a magyar gyerekek vesznek részt csereprogramon, a magyar szülőket esetenként túlzott odafigyelés, aggódás jellemzi, amiért a tanácsosnál intenzívebb kapcsolatot tartanak fenn a diákkal. Ez viszont sajnos nem segíti elő a beilleszkedést, hátráltatja azt, hogy a diák az új környezetével és annak történéseivel foglalkozzon. Tehát amiben hazai pályán jók vagyunk, az gyakran visszaüt idegenben - foglalta össze a felmérés leglényegesebb tapasztalatait Bangáné Jarecsni Rita, az AFS magyarországi vezetője.

Az összegzés kitér arra is: az idei, 2013-2014-es tanévben 104 külföldi diák tölti tanévét hazánkban önkéntes befogadó családoknál. Ezzel párhuzamosan a világ 27 országában 89 magyar középiskolás és egyetemista diák vesz részt csereprogramon az AFS szervezésében.

Míg korábban a magyar kiutazók körében olyan egzotikus országok is keresettek voltak, mint például Dominika vagy Costa Rica, az idei évben az Egyesült Államok és Németország bizonyult a legnépszerűbbnek. Míg a magyar gyerekek pragmatikusak és elsősorban angolszász országokba vágynak, addig az AFS sokéves tapasztalatai szerint hazánk a törökök, olaszok, németek, japánok és thaiok körében népszerű célpont.

Az AFS a világ egyik legnagyobb és legrégebbi diákcsere-szervezete, amelyet a világháborúkat követően, 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg több mint 50 országban működik.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.