„A XXI. század második évtizedének végén számos nemzetközi és hazai kutatás – mérés, elemzés, értékelés – azt mutatja, hogy 2010-11-től a magyar oktatásügyben olyan folyamatok indultak el, melyek eredménye nemzetközi összehasonlításban a magyar iskolás korú népesség lemaradása, még a korábbi eredményekhez képest is visszaesés. E kedvezőtlen eredményeket nem cáfolják a diákolimpiai sikerek” – írja állásfoglalásában a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttgyűlése.
Hozzáteszik: a legutóbbi kompetencia-mérési eredmények – a szakközépiskolás diákok az általános iskola 6. osztályos követelményszintjét érték el –, is azt mutatják, hogy a közoktatás rendszerének kimeneti eredménye, a rendszer eredményessége jelentős mértékben elmarad minden szempont szerinti elvárástól.
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
„Hasonló eredmény – eredménytelenség – tapasztalható az oktatás minden szintjén, a rendszer minden elemében. Összességében azt tapasztalható, hogy az elmúlt közel húsz évben, az oktatás terén „kiruházás” történt, a szakmai munka meghatározó folyamatai az oktatás minden területén XIX. végi - XX. század közepi állapotokat eredményeztek, ennek megfelelően az oktatás-nevelés eredményessége és hatékonysága messze elmarad a XXI. századi követelményektől” – szögezik le.
Kiemelik azt is, hogy számos szakmai és civil szervezettel együtt többször is megfogalmazták kritikájukat, a szervezet „konstruktív kezdeményezésekkel igyekezett szakmai alternatívát mutatni”, de „aktivitása, kezdeményezései az oktatásügyi folyamatok irányítóinak párbeszéd-képtelensége miatt nem tudott érvényesülni”.
„A magyar oktatás rendszere – a köz-, szak-, felső-, és a felnőttoktatás, a felnőttképzés, az életen át tartó tanulás rendszere, az oktatás rendszer minden alrendszere – nem felel meg a XXI. századi követelményeknek, folyamatait és kimeneti eredményeit tekintve elmarad az társadalom által joggal elvárt követelményektől, nem segíti a magyar gazdaság fejlődését, nemzetközi versenyképességi pozíciójának javulását, gazdasági értelemben nem hatékony, nem szolgálja XXI. századi kihívásoknak megfelelni képes személyiség kibontakozását, a modern társadalmakra jellemző együttélési-együttműködési viszonyok kialakulását” – zárják állásfoglalásukat.
Bemutatta új államtitkárait Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten, a tárcavezető a szakterületükön felkészült szakemberekként jellemezte az egyes ágazatok felelőseit. Kitért arra is, hogy a magyar oktatásnak szép tradíciói vannak. Kiemelte: az oktatás mellett a nevelésnek is fontos szerepe van.
