Magasabb fizetésért tüntetnek a romániai tanárok

Magasabb bérekért tüntettek pedagógusok szerdán a bukaresti kormány székháza előtt, az oktatási törvény által is...

  • MTI
Képünk illusztráció
Stiller Ákos

Magasabb bérekért tüntettek pedagógusok szerdán a bukaresti kormány székháza előtt, az oktatási törvény által is előírt hat százalékos részesedést követelve a hazai össztermékből (GDP) a tanügy számára. A szakszervezeti vezetők azt állítják: Románia jelenleg a GDP 2,5 százalékát fordítja az oktatásra, vagyis fele annyit sem, mint az uniós átlag.

A tanügyi szakszervezeti szövetség (FSLI) felhívására több ezer pedagógus érkezett a román fővárosba az egész országból. A demonstrálók egyebek mellett 50 százalékos béremelést követeltek a pályakezdőknek, hogy ismét vonzóvá tegyék a fiatalok számára a tanári hivatást.

A Mediafax hírügynökség értesülése szerint a román kormány hétfőn arról állapodott meg az országnak készenlétihitel-keretet biztosító Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy jövőre 3-4 százalékkal emelik a kezdő tanárok és gyakornok orvosok bérét.

A román fővárosban tüntető pedagógusok a "Le a hazug kormánnyal", "Oktatás nélkül meghal bármely nemzet", "Általános sztrájkot" jelszavakat skandálva a kormány székháza elől a parlament épületéhez vonultak. Tiltakozó megmozdulásukkal az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok szervezetei is szolidaritást vállaltak.

A szakszervezeti vezetők szerint a romániai tanárok bére alig egytizede az európai uniós átlagnak. Egy romániai tanár óradíja 3 euró, míg magyarországi kollégájuk 16, egy németországi tanár pedig 54 eurót keres tanóránként - állítja a FSLI.

Arra az esetre, ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, az FSLI kilátásba helyezte, hogy általános pedagógussztrájkot tartanak a tavaszi európai parlamenti választások idején.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.