A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján.
A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján. A változtatásokra a pedagógus-béremelés kiterjesztése érdekében van szükség.
A reggel 9 órakor kezdődő ülésen, a napirend előtti felszólalásokat követően előbb a módosító javaslatokról szavaznak a képviselők, majd a zárószavazást is megtartják a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, amelyet hétfőn a házszabálytól eltérően vitattak meg.
A változtatást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.
Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok: erről itt olvashattok.
A hétfői parlamenti vita során Balog Zoltán azt mondta: a költségvetési helyzetet figyelembe véve méltányos emelést biztosítanak 2013. szeptember 1-től. A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.
Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének - mondta a miniszter.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottaknak járó pótlékok jelenlegi szabályozásának fenntartását javasolta a a köznevelési törvény módosításához hétfőn benyújtott indítványában.
Pokorni az indítványát azzal indokolta, hogy ezáltal anyagilag elismerik azt a pedagógust, aki több irányú képzettséggel rendelkezik. Ezáltal pedig elősegítik, hogy minél többen képezzék magukat tovább, és a szakos ellátást a kisebb intézményekben is biztosítani lehessen.
Pokorni Zoltán egy másik módosító javaslatával garanciát kíván teremteni arra, hogy a közalkalmazottat, a munkavállalót az új illetményrendszer bevezetésével ne érje hátrány. A volt oktatási miniszter rögzítené, hogy a gyakornok kategóriába sorolt tanárok - azok, akik két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek - illetménye, munkabére a megállapítást megelőző juttatásainál nem lehet alacsonyabb.
Szerepeltetné a javaslattal összhangban, hogy a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.
A két indítvánnyal megegyező változtatást több fideszes politikus is benyújtott hétfőn.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
