Ma szavaz a parlament a pedagógusbérekről

A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján.

  • MTI
Fazekas István

A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján. A változtatásokra a pedagógus-béremelés kiterjesztése érdekében van szükség.

A reggel 9 órakor kezdődő ülésen, a napirend előtti felszólalásokat követően előbb a módosító javaslatokról szavaznak a képviselők, majd a zárószavazást is megtartják a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, amelyet hétfőn a házszabálytól eltérően vitattak meg.

A változtatást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.

Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok: erről itt olvashattok.

A hétfői parlamenti vita során Balog Zoltán azt mondta: a költségvetési helyzetet figyelembe véve méltányos emelést biztosítanak 2013. szeptember 1-től. A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének - mondta a miniszter.

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottaknak járó pótlékok jelenlegi szabályozásának fenntartását javasolta a a köznevelési törvény módosításához hétfőn benyújtott indítványában.

Pokorni az indítványát azzal indokolta, hogy ezáltal anyagilag elismerik azt a pedagógust, aki több irányú képzettséggel rendelkezik. Ezáltal pedig elősegítik, hogy minél többen képezzék magukat tovább, és a szakos ellátást a kisebb intézményekben is biztosítani lehessen.

Pokorni Zoltán egy másik módosító javaslatával garanciát kíván teremteni arra, hogy a közalkalmazottat, a munkavállalót az új illetményrendszer bevezetésével ne érje hátrány. A volt oktatási miniszter rögzítené, hogy a gyakornok kategóriába sorolt tanárok - azok, akik két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek - illetménye, munkabére a megállapítást megelőző juttatásainál nem lehet alacsonyabb.

Szerepeltetné a javaslattal összhangban, hogy a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.

A két indítvánnyal megegyező változtatást több fideszes politikus is benyújtott hétfőn.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.