Ma szavaz a parlament a pedagógusbérekről

A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján.

  • MTI
Fazekas István

A köznevelési törvény módosításáról szavaz az Országgyűlés ma, a kétnapos rendkívüli ülése második napján. A változtatásokra a pedagógus-béremelés kiterjesztése érdekében van szükség.

A reggel 9 órakor kezdődő ülésen, a napirend előtti felszólalásokat követően előbb a módosító javaslatokról szavaznak a képviselők, majd a zárószavazást is megtartják a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról, amelyet hétfőn a házszabálytól eltérően vitattak meg.

A változtatást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.

Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok: erről itt olvashattok.

A hétfői parlamenti vita során Balog Zoltán azt mondta: a költségvetési helyzetet figyelembe véve méltányos emelést biztosítanak 2013. szeptember 1-től. A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének - mondta a miniszter.

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottaknak járó pótlékok jelenlegi szabályozásának fenntartását javasolta a a köznevelési törvény módosításához hétfőn benyújtott indítványában.

Pokorni az indítványát azzal indokolta, hogy ezáltal anyagilag elismerik azt a pedagógust, aki több irányú képzettséggel rendelkezik. Ezáltal pedig elősegítik, hogy minél többen képezzék magukat tovább, és a szakos ellátást a kisebb intézményekben is biztosítani lehessen.

Pokorni Zoltán egy másik módosító javaslatával garanciát kíván teremteni arra, hogy a közalkalmazottat, a munkavállalót az új illetményrendszer bevezetésével ne érje hátrány. A volt oktatási miniszter rögzítené, hogy a gyakornok kategóriába sorolt tanárok - azok, akik két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek - illetménye, munkabére a megállapítást megelőző juttatásainál nem lehet alacsonyabb.

Szerepeltetné a javaslattal összhangban, hogy a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.

A két indítvánnyal megegyező változtatást több fideszes politikus is benyújtott hétfőn.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.