Ma még jelentkezhetnek a tanárok a minősítési eljárásra

Április 30-ig jelentkezhetnek a 2016-os minősítési eljárásra azok a tanárok, akik szeretnének pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár fokozatot szerezni, illetve azok, akik a 2014-es rendkívüli minősítő eljáráson ideiglenesen pedagógus II. fokozatba kerültek, vagy gyakornok fokozattal rendelkeznek, és 2014-ben jött létre a munkaviszonyuk.

  • Eduline
Shutterstock

2015. április 30-ig lehet jelentkezni a 2016-os minősítési eljárásra. A jelentkezési lapot az intézményvezetőnek kell leadni, egy példányban pedig a jelentkezőnek is meg kell őriznie. Kötelező részt venniük az eljáráson azoknak a gyakornok fokozatba sorolt tanároknak, akiknek a munkaviszonya 2014. január másodika és 2015. január elseje között jött létre, illetve azoknak is, akik a 2014. évi rendkívüli eljárás keretében 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba kerültek, és legfeljebb 23 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek.

Ezzel együtt összesen 30 ezer pedagógus vehet részt a minősítési eljáráson, a résztvevők köréről június 20-ig döntenek, majd tíz napon belül értesítik a jelentkezőket az eredményről. Azok, akiket az idén nem választanak ki, jövőre újra jelentkezhetnek a minősítési eljárásra, 2018. június 30-ig azonban minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.

Pedagógus II. kategóriába azok a pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok kerülhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal, vagy magasabb vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal, esetleg legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Mesterpedagógus és kutatótanár az a pedagógus I. vagy pedagógus II. fokozatba besorolt szakember lehet, aki legalább 14 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. A mesterpedagógus fokozathoz további feltétel a vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsga, a kutatótanár címhez pedig a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó tudományos fokozat.

A pedagógus-portfóliót november 30-ig kell elkészíteniük a résztvevőknek, majd ezt meg is kell védeniük - ez teszi ki az összeredmény 50 százalékát. Emellett 20 százalékban számít a munkakör részét képező folalkozás, tanóra megtartása, és ennek értékelése, és 30 százalékban az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye. Hogyan értékelik a pedagógusokat, kinek kell fizetnie a minősítési eljárásért? A pedagógus minősítésről szóló összes cikkünket itt találjátok, az Oktatási Hivatal tájékoztatóját pedig itt érhetitek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.