A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint, bár Balog Zoltán szakminiszter elnézést kért...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint, bár Balog Zoltán szakminiszter elnézést kért, korábbi szavai lenézést, megvetést sugallnak a pedagógus társadalommal szemben, mely végső elkeseredésében, úgy tűnik, a legkeményebb érdekérvényesítő eszköz, a sztrájk bevetésére kényszerül. Mendrey László közleményében a miniszter gödöllői szoboravató ünnepségen tett kijelentésére reagált.
A Gödöllői Hírek internetes kiadásában szerdán azt írta: a Szent István Egyetem keddi szoboravató ünnepségén részt vevő miniszter a pedagógus-szakszervezetekkel való tárgyalásra indulván az összegyűltek előtt azt mondta: "rohanok vissza Parlamentbe, hogy le tudjak ülni a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel, akik sztrájkkészültségben vannak, és alig várják, hogy ne kelljen tanítani".
Balog Zoltán másnap elnézést kért "szerencsétlen mondatáért", hangsúlyozva, hogy nem állt szándékában senkit sem megbántani. "Becsülöm és tisztelem a pedagógusokat és elismerem munkájukat - ezen a rosszul sikerült mondat semmit sem változtat, bárki bármit is szeretne elhitetni" - írta közleményében.
A PDSZ elnöke szerint a kínos intermezzo azonban ennél sokkal nagyobb gondra világít rá. A közoktatásért felelős államtitkárság kommunikációja régóta azt sugallja, hogy valójában semmire sem becsüli az irányítása alá tartozó pedagógusok munkáját.
Kitért arra, hogy a köznevelési törvény vitája során, így a keddi parlamenti vitanapon is számtalanszor hangzott el, - az a szerinte hamis - állítás, hogy a rendszerváltás óta nem történt semmi a közoktatásban, csak rombolás, nincsenek eredmények, a tanulók nem tudnak írni, olvasni, számolni, kudarcot kudarcra halmoznak. Egy kormánypárti képviselő arra ragadtatta magát, hogy az elmúlt 60 év minden hibájáért a pedagógusokat tette felelőssé - sorolta, hozzátéve: az államtitkár szeme sem rebbent a kijelentés hallatán, nem érezte kötelességének megszólalni párttársa kínos mondatatai kapcsán.
Mendrey László szerint a jogalkotó - minden nyilatkozata ellenére - nem tekinti partnerségre érdemesnek azokat, akiknek "életét fenekestül forgatja fel". Nem gondolja, hogy figyelembe kell venni azok véleményét akik, "hazudnak, rémhíreket terjesztenek, riogatnak". Akik meg csendben, de egyre növekvő döbbenettel figyelik, hogy mit kényszerítenek az iskolákra nem számítanak. Úgysem szólnak, úgyis megcsinálják. "Nincs az a miniszteri bocsánatkérés, mely ezt a mentalitást megbocsájthatóvá teszi" - fogalmazott az érdekvédő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
