"Lenézést sugallnak" a miniszter megjegyzései az egyik tanári szakszervezet szerint

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint, bár Balog Zoltán szakminiszter elnézést kért...

  • MTI
Balog Zoltán "szerencsétlen mondata"
MTI / Soós Lajos

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint, bár Balog Zoltán szakminiszter elnézést kért, korábbi szavai lenézést, megvetést sugallnak a pedagógus társadalommal szemben, mely végső elkeseredésében, úgy tűnik, a legkeményebb érdekérvényesítő eszköz, a sztrájk bevetésére kényszerül. Mendrey László közleményében a miniszter gödöllői szoboravató ünnepségen tett kijelentésére reagált. 

A Gödöllői Hírek internetes kiadásában szerdán azt írta: a Szent István Egyetem keddi szoboravató ünnepségén részt vevő miniszter a pedagógus-szakszervezetekkel való tárgyalásra indulván az összegyűltek előtt azt mondta: "rohanok vissza Parlamentbe, hogy le tudjak ülni a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel, akik sztrájkkészültségben vannak, és alig várják, hogy ne kelljen tanítani".

Balog Zoltán másnap elnézést kért "szerencsétlen mondatáért", hangsúlyozva, hogy nem állt szándékában senkit sem megbántani. "Becsülöm és tisztelem a pedagógusokat és elismerem munkájukat - ezen a rosszul sikerült mondat semmit sem változtat, bárki bármit is szeretne elhitetni" - írta közleményében.

A PDSZ elnöke szerint a kínos intermezzo azonban ennél sokkal nagyobb gondra világít rá. A közoktatásért felelős államtitkárság kommunikációja régóta azt sugallja, hogy valójában semmire sem becsüli az irányítása alá tartozó pedagógusok munkáját. 

Kitért arra, hogy a köznevelési törvény vitája során, így a keddi parlamenti vitanapon is számtalanszor hangzott el, - az a szerinte hamis - állítás, hogy a rendszerváltás óta nem történt semmi a közoktatásban, csak rombolás, nincsenek eredmények, a tanulók nem tudnak írni, olvasni, számolni, kudarcot kudarcra halmoznak. Egy kormánypárti képviselő arra ragadtatta magát, hogy az elmúlt 60 év minden hibájáért a pedagógusokat tette felelőssé - sorolta, hozzátéve: az államtitkár szeme sem rebbent a kijelentés hallatán, nem érezte kötelességének megszólalni párttársa kínos mondatatai kapcsán. 

Mendrey László szerint a jogalkotó - minden nyilatkozata ellenére - nem tekinti partnerségre érdemesnek azokat, akiknek "életét fenekestül forgatja fel". Nem gondolja, hogy figyelembe kell venni azok véleményét akik, "hazudnak, rémhíreket terjesztenek, riogatnak". Akik meg csendben, de egyre növekvő döbbenettel figyelik, hogy mit kényszerítenek az iskolákra nem számítanak. Úgysem szólnak, úgyis megcsinálják. "Nincs az a miniszteri bocsánatkérés, mely ezt a mentalitást megbocsájthatóvá teszi" - fogalmazott az érdekvédő.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.