Lehet, hogy az Európai Bizottság elé kerül a közoktatási vita?

Átadta a nemzeti köznevelési törvény koncepciójához tett javaslatait az oktatásért felelős államtitkárság...

  • MTI

Átadta a nemzeti köznevelési törvény koncepciójához tett javaslatait az oktatásért felelős államtitkárság képviselőjének az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület kedden Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületében.

Hoffmann Rózsa egy múlt heti egyeztetés után. Teljes össztűz alá vették a szakmai szervezetek
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Molnár Lajos, az egyesület elnökhelyettese hangsúlyozta: akár az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz is fordulnak annak érdekében, hogy "a XXI. században, 2011-ben Magyarországon az európai modellekkel, mintákkal, irányokkal szembemenő, a jövő sorsát meghatározó törvényt ne lehessen elfogadni". Annak a véleményének adott hangot, hogy "a törvénytervezetet ebben a formában nem lehet módosítgatni, azt vissza kell vonni, és (...) időt kell adni a valódi egyeztetésre, a valódi szakmai párbeszédre, amelyben mindenki részt tud venni".

Tévedés, hogy kormány elé került a tervezet?

Azt mondta, "határozott kívánságuk", hogy Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár még a nap folyamán adjon ki egy nyilatkozatot, hogy "teljes tévedés az a sajtóhír, miszerint ma a kormány elé került a tervezet, és (...) a társadalmi egyeztetés, ahogy egy demokráciában elvárható, folytatódik."

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet arra: a héten levélben kérik az országgyűlési képviselőktől, hogy függesszék fel a törvény kodifikálását, halasszák el márciusra, nyissák meg a szakmai vitát, mert "semmi sem sürget".

A sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormányhivatalok hajtják majd végre a pedagógusok elbocsátását, ez véleménye szerint "tízezres nagyságrendű" lesz, és "több száz, talán ezer" iskolát zárnak be a központosítás következményeként.

Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke kiemelte: az oktatáspolitikának tudományosan megalapozottnak kell lennie, a stratégiai célok meghatározását tudományos elemzéseknek kell megelőzniük, a pedagógusokat pedig érdekeltté kell tenni a változásokban.

Rámutatott: a mostani köznevelési törvénytervezetnek nincsenek megalapozó elemzései, háttérkutatásai, hatástanulmányai, "vagy ha vannak, ezek nem ismertek előttünk." Állásfoglalásuk szerint a kodifikált szövegből "ideológiailag determinált, erőteljesen centralizált és uniformizált", szigorú alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló köznevelési intézményrendszer képe rajzolódik ki.

A tervezett intézkedések következtében véleménye szerint társadalmi szakadék alakulhat ki, ami nem szolgálja a nemzet felemelkedését, a gazdaság versenyképességének javítását.

Jásper András, a Közoktatás-politikai Tanács diákoldalának vezetője egyebek mellett szólt arról: a jogszabálytervezet alapján nincs biztosíték arra, hogy a továbbiakban ingyenes lesz az érettségi. Meggyőződése - mondta -, hogy a diák-önkormányzati hatáskörök szűkítésétől nem javul az oktatás színvonala.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.