Legalább ennyibe fog kerülni, ha elveszik a működtetési jogot is a településektől, de aligha lesz elegendő.
Palkovics László oktatási államtitkár szerint előzetes számítások már rendelkezésre állnak, és látják, milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz. Az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre, azonban a működtetéssel kapcsolatos feladatok átstrukturálása még zajlik, illetve a jövő évi büdzsé tervezése is folyamatban van - közölte.
Tehát, 40 nappal az új Klik tervezett indulása előtt még csak tervezik a jövő tanév költségvetését, nem is beszélve a természettudományos tárgyakat leradírozó kerettanterv átalakításáról, ami komolyan meghatározza a középiskola 9. évfolyamát megkezdők esélyeit a boldogulásra. Kérdés, hogy mi lesz a tiltakozások hatása, szakmai szervezetek utóbbi bevezetésének elhalasztását kérik. A jövő évi költségeket az is meghatározza, hogy tényleg kinyírják-e a az alapítványi és magániskolákat.
A totális államosításról ugyan Palkovics László ígéretet tett, hogy az állam biztosítani fogja a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges forrásokat, azonban az önkormányzatok jóval többet fizettek be a rendszerbe, mint amiről az államtitkár beszél. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is elmondta, hogy a város évi 300 millió forintot fizetett. Olyan dolgokért, ami nem is tartozott a működtetői feladatkörükbe, azaz nem csak az iskolák állagmegóvására, javítgatására költöttek, hanem oktatási programokra, szalagavatót finanszíroztak. Lényegében mindent megpróbáltak fizetni, hogy kipótolják a Klik hiányos forrásait, bár nem volt kötelességük. Számos település felszólalt már a kormány ötlete ellen.
Az államtitkár a várható új struktúrát úgy vázolta fel, hogy a tankerületek vezetőit személyes interjúk során választják ki, a kinevezésüknél az alkalmasságot: a többi közt a szakértelmet és a menedzseri szemléletet tartják elsősorban szem előtt. Hozzátette, mivel az új tankerületi központok 2016. július 1-jével állnak fel, az idő rövidségére tekintettel a tankerületi vezetőket egyelőre megbízással alkalmazzák, később pedig pályázati úton választják ki.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
