Legalább ennyibe fog kerülni, ha elveszik a működtetési jogot is a településektől, de aligha lesz elegendő.
Palkovics László oktatási államtitkár szerint előzetes számítások már rendelkezésre állnak, és látják, milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz. Az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre, azonban a működtetéssel kapcsolatos feladatok átstrukturálása még zajlik, illetve a jövő évi büdzsé tervezése is folyamatban van - közölte.
Tehát, 40 nappal az új Klik tervezett indulása előtt még csak tervezik a jövő tanév költségvetését, nem is beszélve a természettudományos tárgyakat leradírozó kerettanterv átalakításáról, ami komolyan meghatározza a középiskola 9. évfolyamát megkezdők esélyeit a boldogulásra. Kérdés, hogy mi lesz a tiltakozások hatása, szakmai szervezetek utóbbi bevezetésének elhalasztását kérik. A jövő évi költségeket az is meghatározza, hogy tényleg kinyírják-e a az alapítványi és magániskolákat.
A totális államosításról ugyan Palkovics László ígéretet tett, hogy az állam biztosítani fogja a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges forrásokat, azonban az önkormányzatok jóval többet fizettek be a rendszerbe, mint amiről az államtitkár beszél. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is elmondta, hogy a város évi 300 millió forintot fizetett. Olyan dolgokért, ami nem is tartozott a működtetői feladatkörükbe, azaz nem csak az iskolák állagmegóvására, javítgatására költöttek, hanem oktatási programokra, szalagavatót finanszíroztak. Lényegében mindent megpróbáltak fizetni, hogy kipótolják a Klik hiányos forrásait, bár nem volt kötelességük. Számos település felszólalt már a kormány ötlete ellen.
Az államtitkár a várható új struktúrát úgy vázolta fel, hogy a tankerületek vezetőit személyes interjúk során választják ki, a kinevezésüknél az alkalmasságot: a többi közt a szakértelmet és a menedzseri szemléletet tartják elsősorban szem előtt. Hozzátette, mivel az új tankerületi központok 2016. július 1-jével állnak fel, az idő rövidségére tekintettel a tankerületi vezetőket egyelőre megbízással alkalmazzák, később pedig pályázati úton választják ki.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
