Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten.
Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten. Az iskolák nem mérlegelhetik, hogy mikor állították ki az okmányokat, fel kell venniük az újonnan átjelentkezett gyerekeket is - írja a Világgazdaság.
Az általános iskolai beiratkozást megelőzően több szülő is átíratja gyereke lakcímét, hogy az általa preferált iskolában lehessen első. A kerületek fele számolt be arról, hogy minden év januárjában és februárjában növekedett ez ügyben az ügyfélszám, a IV. kerületben például látványos növekedésről számoltak be.
A szülők főleg a színvonalasabbnak tartott iskolák körzetébe próbálják gyermeküket bejelenteni rokonok vagy barátok lakcímére. Sokan a budapesti agglomerációból a fővárosi iskolákba járatnák gyermeküket.
Az idén azonban jóval több gyermek iratkozott be az első osztályba: korábban ugyanis azok kezdhették meg általános iskolai tanulmányaikat, akik az adott év május 31-ig betöltötték a 6. életévüket, az idén ezt három hónappal későbbre tolták, augusztus 31-re. A tankötelezettség alsó korhatárának módosításáról itt olvashattok.
Van olyan fővárosi iskola, ahol állítólag azt mérlegelték, hogy nem fogadják el azokat a lakcímkártyákat, amelyeket december előtt állítottak ki, hogy ne vehessék át az „igazi körzetes” gyermekektől a helyeket az átjelentkezők. Kaposváron volt olyan iskola, ahol korábban a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.
A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK) azt közölte, hogy az iskolának az érvényes lakcímkártyát el kell fogadnia még akkor is, ha valaki most költözött a kerületbe, és akkor is, ha tudják, hogy ez csak az iskolai beiratkozás miatt történt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
