Lakcímtrükkökkel harcolnak a szülők az iskolai helyekért

Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten.

  • Eduline
Fazekas István

Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten. Az iskolák nem mérlegelhetik, hogy mikor állították ki az okmányokat, fel kell venniük az újonnan átjelentkezett gyerekeket is - írja a Világgazdaság.

Az általános iskolai beiratkozást megelőzően több szülő is átíratja gyereke lakcímét, hogy az általa preferált iskolában lehessen első. A kerületek fele számolt be arról, hogy minden év januárjában és februárjában növekedett ez ügyben az ügyfélszám, a IV. kerületben például látványos növekedésről számoltak be.

A szülők főleg a színvonalasabbnak tartott iskolák körzetébe próbálják gyermeküket bejelenteni rokonok vagy barátok lakcímére. Sokan a budapesti agglomerációból a fővárosi iskolákba járatnák gyermeküket.

Az idén azonban jóval több gyermek iratkozott be az első osztályba: korábban ugyanis azok kezdhették meg általános iskolai tanulmányaikat, akik az adott év május 31-ig betöltötték a 6. életévüket, az idén ezt három hónappal későbbre tolták, augusztus 31-re. A tankötelezettség alsó korhatárának módosításáról itt olvashattok.

Van olyan fővárosi iskola, ahol állítólag azt mérlegelték, hogy nem fogadják el azokat a lakcímkártyákat, amelyeket december előtt állítottak ki, hogy ne vehessék át az „igazi körzetes” gyermekektől a helyeket az átjelentkezők. Kaposváron volt olyan iskola, ahol korábban a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.

A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK) azt közölte, hogy az iskolának az érvényes lakcímkártyát el kell fogadnia még akkor is, ha valaki most költözött a kerületbe, és akkor is, ha tudják, hogy ez csak az iskolai beiratkozás miatt történt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.