Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten.
Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten. Az iskolák nem mérlegelhetik, hogy mikor állították ki az okmányokat, fel kell venniük az újonnan átjelentkezett gyerekeket is - írja a Világgazdaság.
Az általános iskolai beiratkozást megelőzően több szülő is átíratja gyereke lakcímét, hogy az általa preferált iskolában lehessen első. A kerületek fele számolt be arról, hogy minden év januárjában és februárjában növekedett ez ügyben az ügyfélszám, a IV. kerületben például látványos növekedésről számoltak be.
A szülők főleg a színvonalasabbnak tartott iskolák körzetébe próbálják gyermeküket bejelenteni rokonok vagy barátok lakcímére. Sokan a budapesti agglomerációból a fővárosi iskolákba járatnák gyermeküket.
Az idén azonban jóval több gyermek iratkozott be az első osztályba: korábban ugyanis azok kezdhették meg általános iskolai tanulmányaikat, akik az adott év május 31-ig betöltötték a 6. életévüket, az idén ezt három hónappal későbbre tolták, augusztus 31-re. A tankötelezettség alsó korhatárának módosításáról itt olvashattok.
Van olyan fővárosi iskola, ahol állítólag azt mérlegelték, hogy nem fogadják el azokat a lakcímkártyákat, amelyeket december előtt állítottak ki, hogy ne vehessék át az „igazi körzetes” gyermekektől a helyeket az átjelentkezők. Kaposváron volt olyan iskola, ahol korábban a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.
A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK) azt közölte, hogy az iskolának az érvényes lakcímkártyát el kell fogadnia még akkor is, ha valaki most költözött a kerületbe, és akkor is, ha tudják, hogy ez csak az iskolai beiratkozás miatt történt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
