Lakcímtrükkökkel harcolnak a szülők az iskolai helyekért

Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten.

  • Eduline
Fazekas István

Az iskolai beiratkozást megelőző hetekben megnő a lakcímkártyákkal kapcsolatos ügyintézések száma Budapesten. Az iskolák nem mérlegelhetik, hogy mikor állították ki az okmányokat, fel kell venniük az újonnan átjelentkezett gyerekeket is - írja a Világgazdaság.

Az általános iskolai beiratkozást megelőzően több szülő is átíratja gyereke lakcímét, hogy az általa preferált iskolában lehessen első. A kerületek fele számolt be arról, hogy minden év januárjában és februárjában növekedett ez ügyben az ügyfélszám, a IV. kerületben például látványos növekedésről számoltak be.

A szülők főleg a színvonalasabbnak tartott iskolák körzetébe próbálják gyermeküket bejelenteni rokonok vagy barátok lakcímére. Sokan a budapesti agglomerációból a fővárosi iskolákba járatnák gyermeküket.

Az idén azonban jóval több gyermek iratkozott be az első osztályba: korábban ugyanis azok kezdhették meg általános iskolai tanulmányaikat, akik az adott év május 31-ig betöltötték a 6. életévüket, az idén ezt három hónappal későbbre tolták, augusztus 31-re. A tankötelezettség alsó korhatárának módosításáról itt olvashattok.

Van olyan fővárosi iskola, ahol állítólag azt mérlegelték, hogy nem fogadják el azokat a lakcímkártyákat, amelyeket december előtt állítottak ki, hogy ne vehessék át az „igazi körzetes” gyermekektől a helyeket az átjelentkezők. Kaposváron volt olyan iskola, ahol korábban a beiratkozáskor a szülőknek kellett nyilatkozniuk arról, hogy valódi-e a cím, a válaszadás azonban önkéntes volt.

A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK) azt közölte, hogy az iskolának az érvényes lakcímkártyát el kell fogadnia még akkor is, ha valaki most költözött a kerületbe, és akkor is, ha tudják, hogy ez csak az iskolai beiratkozás miatt történt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.