Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2 0 oktatási része "fikció", amely súlyos ellentmondásokat tartalmaz - jelentette...
Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2 0 oktatási része "fikció", amely súlyos ellentmondásokat tartalmaz - jelentette ki szombati budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.
Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a terv az oktatás felemeléséről beszél, miközben "2010-ig a GDP 13 százalékát vonták ki" onnan és "további megszorításokra" lehet számítani.
A politikus hangsúlyozta, hogy a dokumentum a hátrányos helyzetűek felemelését határozza meg célként, miközben a közoktatási törvényben szerepel a Híd program, amely - Osztolykán Ágnes véleménye szerint - "nagyon komoly szegregációs elem". Hozzátette, hogy a Nemzeti alaptanterv is "keretek közé szorítja" a tanárokat, akik így csak nehezen tudják megjeleníteni azokat a saját módszereiket, amelyekkel valóban képesek lennének a hátrányos helyzetű fiatalokon segíteni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezetben szerepel az iskolai lemorzsolódás csökkentése, illetve megállítása, miközben "mindannyian tudjuk ebben az országban, hogy ez a kormány volt az, amely 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt, munkanélküli fiatalok tömegét eresztve ezzel az utcára".
Az LMP-s képviselő azt is hangsúlyozta, hogy ma rendkívül nehéz minőségi tudás nélkül munkát találni, miközben a szakképzés időtartamát az arról szóló törvény három évre szűkíti le.
Kitért arra is, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 egyes részeiben a felsőoktatás bővítéséről beszél, miközben a "keretszámok csökkentek", később viszont az anyagban leírják, hogy 30 milliárd forintot fognak kivonni az oktatási ágazatból.
Az LMP örül, hogy az oktatást is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) élén csere történt, mert eddig azt látták, hogy a Nefmi mamuttárcaként működött és kevés ügyben képviselt markáns álláspontot - válaszolta Osztolykán Ágnes egy kérdésre. Hozzátette, bíznak abban, hogy a Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán a "sarkára áll", és az oktatás vagy a társadalmi felemelkedés kérdéseiben a kormány politikáján belül is meghatározó álláspontot fog képviselni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
