Meddig lehet jelentkezni a központi írásbelire? Mikor kell vizsgázniuk a diákoknak, és meddig kell leadni a felvételi jelentkezéseket? Összegyűjtöttük a középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.
December 10.
December 10-ig kell jelentkezni a központi írásbeli vizsgára: a diákoknak egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatsort kell kitölteniük. Az írásbeli nem minden középiskolában kötelező - a vizsgát szervező intézmények listáját itt találjátok, a jelentkezési lapot pedig innen tölthetitek le. Van, ahol az általános iskolai jegyek alapján döntenek arról, kiket vesznek fel, ugyanakkor van, ahol az írásbeli mellett szóbeli vizsgát is szerveznek.
Január 18.
Az összes iskolatípusban - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokban, a 4 osztályos középiskolákban és az Arany János Tehetséggondozó Programban - ezen a napon, 10 órától vizsgáznak a diákok. A pótló írásbeli vizsga időpontja január 23-án 14 óra - ezt azok írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A vizsgát megismételni nem lehet.
Az eredményről a vizsgát szervező iskola február 6-ig értesíti a diákokat és a szülőket - a dolgozatokat nyolc munkanapig lehet megtekinteni, észrevételt pedig a megtekintést követő első munkanap végéig lehet tenni. Ezt az iskola három munkanapon belül bírálja el: ha a vizsgázó az eredménnyel nem ért egyet, az észrevételt az iskola továbbítja az Oktatási Hivatalnak.
Február 14.
A kiválasztott középiskolákba február 14-ig lehet jelentkezni: a tanulói adatlapot a felvételi központnak, a jelentkezési lapokat pedig intézményenként, a kiválasztott iskolákba kell elküldeni. A 9. évfolyamra jelentkezők esetében ezt az általános iskola intézi, az alacsonyabb évfolyamra jelentkezők pedig a www.oktatas.hu oldalról tölthetik le a nyomtatványokat. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
