A legfontosabb határidők a középiskolai felvételin

Meddig lehet jelentkezni a központi írásbelire? Mikor kell vizsgázniuk a diákoknak, és meddig kell leadni a felvételi jelentkezéseket? Összegyűjtöttük a középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

December 10.

December 10-ig kell jelentkezni a központi írásbeli vizsgára: a diákoknak egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatsort kell kitölteniük. Az írásbeli nem minden középiskolában kötelező - a vizsgát szervező intézmények listáját itt találjátok, a jelentkezési lapot pedig innen tölthetitek le. Van, ahol az általános iskolai jegyek alapján döntenek arról, kiket vesznek fel, ugyanakkor van, ahol az írásbeli mellett szóbeli vizsgát is szerveznek.

Január 18.

Az összes iskolatípusban - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokban, a 4 osztályos középiskolákban és az Arany János Tehetséggondozó Programban - ezen a napon, 10 órától vizsgáznak a diákok. A pótló írásbeli vizsga időpontja január 23-án 14 óra - ezt azok írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A vizsgát megismételni nem lehet.

Az eredményről a vizsgát szervező iskola február 6-ig értesíti a diákokat és a szülőket - a dolgozatokat nyolc munkanapig lehet megtekinteni, észrevételt pedig a megtekintést követő első munkanap végéig lehet tenni. Ezt az iskola három munkanapon belül bírálja el: ha a vizsgázó az eredménnyel nem ért egyet, az észrevételt az iskola továbbítja az Oktatási Hivatalnak.

Február 14.

A kiválasztott középiskolákba február 14-ig lehet jelentkezni: a tanulói adatlapot a felvételi központnak, a jelentkezési lapokat pedig intézményenként, a kiválasztott iskolákba kell elküldeni. A 9. évfolyamra jelentkezők esetében ezt az általános iskola intézi, az alacsonyabb évfolyamra jelentkezők pedig a www.oktatas.hu oldalról tölthetik le a nyomtatványokat. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.