Ilyen lesz a 2017-es középiskolai felvételi: a legfontosabb infók egy helyen

Néhány nap múlva elstartol a középfokú iskolák felvételije - az intézmények közzéteszik felvételi tájékoztatójukat. Milyenek a pontszámítási szabályok? Milyen tárgyak eredményeit váltják pontokra az intézmények? Összeszedtük a legfontosabb infókat a pontszámítási szabályokról.

  • Eduline

Milyenek

a pontszámítási szabályok?

A gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák háromféle pontszámítási módszert alkalmazhatnak. Vagy csak az általános iskolai érdemjegyeket, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli és a szóbeli felvételi pontszámát veszik figyelembe.

Túry Gergely

Az összes tantárgy

számít?

A középiskolák döntenek arról, hogy mely tantárgyak osztályzatait váltják pontokra (ezeket az információkat az október 20-ig megjelenő felvételi tájékoztatóban találjátok meg). Nemcsak az év végi, hanem a félévi jegyeket is beszámíthatják, a magatartás és a szorgalom értékelését azonban nem vehetik figyelembe.

Jár pluszpont

a nyelvvizsgáért?

Nem, nyelvvizsgáért, tanulmányi vagy sportversenyen elért helyezésért sem jár pluszpont.

Hány pontot ér

a központi írásbeli felvételi?

Írásbeli felvételit magyarból és matematikából kell tenniük azoknak a diákoknak, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amely felvételi feltételként szabta meg a teszt kitöltését. Az eredmény az összpontszám legalább 50 százalékát, a szóbeli − ha az adott középiskola azt is tart − eredménye a tanulók összpontszámának legfeljebb 25 százalékát határozza meg.

Az összes kiszemelt középiskolában

külön-külön vizsgázni kell?

Az írásbeli központi, a kérdések egységesek, ezért az eredményeket − bármelyik intézményben is írja meg a diák − az összes olyan középiskola elfogadja, amely írásbelit kér a jelentkezőktől.

Más vizsgát is szervezhetnek

a középiskolák?

A központi írásbelin és a szóbelin túl a művészeti és sportiskolák más − például sportegészségügyi, fizikai képességfelmérési, alkalmassági − vizsgákat is tarhatnak. A diákok megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak, a részletes értékelést az intézmények a jelentkezők rangsorolásához azonban nem használhatják fel.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.