Néhány nap múlva elstartol a középfokú iskolák felvételije - az intézmények közzéteszik felvételi tájékoztatójukat. Milyenek a pontszámítási szabályok? Milyen tárgyak eredményeit váltják pontokra az intézmények? Összeszedtük a legfontosabb infókat a pontszámítási szabályokról.
Milyenek
a pontszámítási szabályok?
A gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák háromféle pontszámítási módszert alkalmazhatnak. Vagy csak az általános iskolai érdemjegyeket, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli és a szóbeli felvételi pontszámát veszik figyelembe.
Az összes tantárgy
számít?
A középiskolák döntenek arról, hogy mely tantárgyak osztályzatait váltják pontokra (ezeket az információkat az október 20-ig megjelenő felvételi tájékoztatóban találjátok meg). Nemcsak az év végi, hanem a félévi jegyeket is beszámíthatják, a magatartás és a szorgalom értékelését azonban nem vehetik figyelembe.
Jár pluszpont
a nyelvvizsgáért?
Nem, nyelvvizsgáért, tanulmányi vagy sportversenyen elért helyezésért sem jár pluszpont.
Hány pontot ér
a központi írásbeli felvételi?
Írásbeli felvételit magyarból és matematikából kell tenniük azoknak a diákoknak, akik olyan középiskolába jelentkeznek, amely felvételi feltételként szabta meg a teszt kitöltését. Az eredmény az összpontszám legalább 50 százalékát, a szóbeli − ha az adott középiskola azt is tart − eredménye a tanulók összpontszámának legfeljebb 25 százalékát határozza meg.
Az összes kiszemelt középiskolában
külön-külön vizsgázni kell?
Az írásbeli központi, a kérdések egységesek, ezért az eredményeket − bármelyik intézményben is írja meg a diák − az összes olyan középiskola elfogadja, amely írásbelit kér a jelentkezőktől.
Más vizsgát is szervezhetnek
a középiskolák?
A központi írásbelin és a szóbelin túl a művészeti és sportiskolák más − például sportegészségügyi, fizikai képességfelmérési, alkalmassági − vizsgákat is tarhatnak. A diákok megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak, a részletes értékelést az intézmények a jelentkezők rangsorolásához azonban nem használhatják fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
