Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai központi írásbeliről, a jelentkezési lapokról, a határidőkről és a pontszámításról.
Már csak pár hét van hátra a középiskolai központi felvételi jelentkezési határidejéig, a határidő december 9. Ugyanakkor nem minden középiskolában kérik a központi írásbeli eredményét, de az is előfordulhat, hogy szóbelit vagy alkalmassági vizsgát is tartanak. Erről a középiskolák felvételi tájékoztatójában olvashattok, amelyet az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthetitek le.
A központi írásbelit január 17-én tartják, 10 órától. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.
Az írásbeli eredményét február 5-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek, február 13-ig. A nyolcadikosok jelentkezését az általános iskola gyűjti és továbbítja. A középiskolák a jelentkezések alapján, február 17. és március 6. között tarthatnak szóbeli és alkalmassági vizsgákat. A végső eredményeket április 24-én tudjátok meg, azoknak a nyolcadikosoknak pedig, akiket nem vettek fel sehova, május 4. és 14. között részt kell venniük a rendkívüli felvételi eljáráson, amelynek eredményeit május 15-én hirdetik ki.
Az iskolaválasztársól itt adtunk tippeket, a HVG középiskolai rangsorát itt mutattuk be, a felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
