Kötelezővé tették az iPad használatát két belgiumi iskolában

Kötelezően előírták két belgiumi iskola diákjainak az iPad táblagép beszerzését az új tanév kezdetére, annak...

  • MTI

Kötelezően előírták két belgiumi iskola diákjainak az iPad táblagép beszerzését az új tanév kezdetére, annak ellenére, hogy a tanfelügyelőség ellenezte a tervet, és egyes szülők is tiltakoztak.

Belgium flandriai partvidékén a Blankenberge településen lévő Saint-Pierre kollégium és a hozzá kapcsolódó Saint-Joseph kereskedelmi iskola összesen 710, 12-19 éves növendékére vonatkozik az intézkedés. Az igazgatóság márciusban jelentette be az "iPad az iskolában" programot és ekkor kötelezte arra a diákokat, hogy az új iskolaév őszi kezdetére szerezzék be az amerikai Apple cég által gyártott elektronikai eszközt.

Az iskolák több lehetőséget kínáltak fel tanulóiknak: azok, akik már rendelkeznek egy iPad készülékkel, bevihetik azt az órákra, a többiek 465 euróért vásárolhatnak egy iPad3-as típust, illetve 160 euróért bérelhetnek egyet a tanév időtartamára. Az igazgatóság szerint a többletköltségeket részben ellensúlyozni fogják a megtakarítások, hiszen kevesebb fénymásolatra és tankönyvre, számológépre, atlaszra, stb. lesz szükség.

A De Standaard című lap jelentése szerint mindazonáltal tízegynéhány szülő tiltakozást nyújtott be a flamand oktatási minisztériumhoz (Belgiumban a közoktatás a tartományok illetékességi körébe tartozik), amely helyt is adott panaszuknak. Az iskolák igazgatósága azonban megfellebbezte a hatóság döntését, és egyelőre folytatja az előkészületeket.

"Várjuk a minisztérium döntését, amely feltehetőleg az iskolaév kezdete után születik majd meg. A projekt már annyira előrehaladott állapotban van, hogy lehetetlen visszakoznunk" - mondta a lapnak Nicole Vancoillie, az egyik iskolai illetékes, aki szerint legrosszabb esetben is csak pénzbírság vár az intézményre eljárási hiba címén.

A táblagépek használata több országban is terjedőben van, különösen Ázsiában népszerűek. Dél-Korea és Szingapúr egyes iskoláiból az iPad és társai teljesen kiszorították a tankönyveket és a füzeteket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.