Kötelező hit- és erkölcstan: részleteket ígér az oktatási államtitkárság

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet...

  • MTI
MTI / Komka Péter

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak - írja a pénteki Magyar Hírlap. Milyen tantárgyakat oktatnak az iskolák szeptembertől, és milyen óraszámban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A rendelet az oktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint többek között részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető miként és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. A dokumentum tehát minden olyan gyakorlati kérdésre választ ad majd, amelyre a törvény nem tér ki. Az államtitkárság szerint a rendelet alapján márciusban indulhat meg a szervezés.

A lap úgy tudja, hogy egyfajta keretszabályozás születik, tehát maradnak nyitott kérdések, amelyeket a helyi viszonyoknak, élethelyzeteknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd tisztázni. Az érintett egyházakkal a kormány már megtárgyalta a tervezetet, ugyanakkor a finanszírozás részleteit egyelőre nem érintették.

A református egyház már össze is állított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy gyermekük erkölcs-, vagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetében ez a határidő május 20.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.