Kötelező hit- és erkölcstan: részleteket ígér az oktatási államtitkárság

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet...

  • MTI
MTI / Komka Péter

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak - írja a pénteki Magyar Hírlap. Milyen tantárgyakat oktatnak az iskolák szeptembertől, és milyen óraszámban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A rendelet az oktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint többek között részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető miként és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. A dokumentum tehát minden olyan gyakorlati kérdésre választ ad majd, amelyre a törvény nem tér ki. Az államtitkárság szerint a rendelet alapján márciusban indulhat meg a szervezés.

A lap úgy tudja, hogy egyfajta keretszabályozás születik, tehát maradnak nyitott kérdések, amelyeket a helyi viszonyoknak, élethelyzeteknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd tisztázni. Az érintett egyházakkal a kormány már megtárgyalta a tervezetet, ugyanakkor a finanszírozás részleteit egyelőre nem érintették.

A református egyház már össze is állított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy gyermekük erkölcs-, vagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetében ez a határidő május 20.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.