Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet...
Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak - írja a pénteki Magyar Hírlap. Milyen tantárgyakat oktatnak az iskolák szeptembertől, és milyen óraszámban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A rendelet az oktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint többek között részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető miként és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. A dokumentum tehát minden olyan gyakorlati kérdésre választ ad majd, amelyre a törvény nem tér ki. Az államtitkárság szerint a rendelet alapján márciusban indulhat meg a szervezés.
A lap úgy tudja, hogy egyfajta keretszabályozás születik, tehát maradnak nyitott kérdések, amelyeket a helyi viszonyoknak, élethelyzeteknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd tisztázni. Az érintett egyházakkal a kormány már megtárgyalta a tervezetet, ugyanakkor a finanszírozás részleteit egyelőre nem érintették.
A református egyház már össze is állított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy gyermekük erkölcs-, vagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetében ez a határidő május 20.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
