Kötelező hit- és erkölcstan: részleteket ígér az oktatási államtitkárság

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet...

  • MTI
MTI / Komka Péter

Hamarosan nyilvános lesz a kötelező hit- és erkölcstan bevezetésének részleteit tartalmazó rendelet, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátanak - írja a pénteki Magyar Hírlap. Milyen tantárgyakat oktatnak az iskolák szeptembertől, és milyen óraszámban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A rendelet az oktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint többek között részletesen szabályozza, hogy az intézményvezető miként és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit- és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. A dokumentum tehát minden olyan gyakorlati kérdésre választ ad majd, amelyre a törvény nem tér ki. Az államtitkárság szerint a rendelet alapján márciusban indulhat meg a szervezés.

A lap úgy tudja, hogy egyfajta keretszabályozás születik, tehát maradnak nyitott kérdések, amelyeket a helyi viszonyoknak, élethelyzeteknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd tisztázni. Az érintett egyházakkal a kormány már megtárgyalta a tervezetet, ugyanakkor a finanszírozás részleteit egyelőre nem érintették.

A református egyház már össze is állított egy tájékoztatót a lelkipásztorok és a szülők számára, eszerint az elsősök beiratkozásának részeként a szülőknek április 30-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy gyermekük erkölcs-, vagy hit- és erkölcstant kíván tanulni, míg a leendő ötödikesek esetében ez a határidő május 20.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.